Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Tudomány

Ételt rendelő baktériumok

2015.07.26.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A baktériumok úgy viselkednek a bélrendszerünkben, mint a vendégek az étteremben: leadják a rendelést a gazdaszervezetnek, hogy mit is szeretnének enni.

Lactobacillus
Fotó: Profimedia

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap, 2015. júliusi számában megjelenő összefoglalásból az is kiderül, hogy az édesítőszerek elpusztíthatják a jótékony baktériumokat, egy valóságos bélharc során.

A mikrobióta (egy meghatározott helyen jelenlévő mikroorganizmusok összessége) manipulálja az ételválasztást, ugyanis a bél mikrobái az idegi összeköttetésen keresztül képesek jelzést küldeni az agyba, és ezzel arra ösztökélni az embereket, hogy olyan táplálékot fogyasszanak, amelyre a mikrobáknak szükségük van, társaik elnyomásához, függetlenül attól, hogy ez a „gazdának” kedvező-e vagy sem – olvasható Biró György orvos professzor, a Semmelweis Egyetem tanárának, A bél-mikrobióta, a humán mikrokozmosz egészséget befolyásoló eleme című tudományos cikkében.

A mikrobióta egyik részének megfelel a szokásos táplálkozás, másik részének talán nem, ez módosíthatja az élelem iránti kívánságokat. Például a Prevotellának a szaporodásához szénhidrátokra van szüksége, míg az élelmi rostok a Bifidobacteria számára jelentenek kompetitív előnyt, és éppen ez a versengés határozza meg, hogy melyik csoport marad meg, válik dominánssá. A mikrobák saját érdekük érvényesítésére mintegy foglyul ejtik a gazdaszervezet idegrendszerét a mikrobiom-bél-agy tengely kihasználásával. Az idegi út mellett a mikrobák a hangulatot és magatartást befolyásoló hormonok (dopamin, szerotonin), illetve egyes receptorok (ízérzés) elválasztását, működését is módosíthatják és megváltoztatják a táplálék-preferenciákat.

A béltraktus és az agy között tehát közvetlen idegi (nervus vagus) és kémiai hatóanyag-összeköttetés van, amelyen keresztül a bélflóra mintegy „távirányítja” az agy bizonyos működéseit, fejlődését, a táplálkozási és egyéb magatartást.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a mikrobióta módosíthatja a táplálék energiájának felhasználását, elősegítheti az elhízást, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. És ha már az elhízásnál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy az energiát nem, vagy csekély mértékben szolgáltató édesítőszerek megváltozatják a mikrobiótát, annak funkcióját és elősegítik a glükóz-tolerancia csökkenését.

Az étrend összeállítása tehát különösen fontos. A sok zsír, kevés rost tartós fogyasztása a Bacteroides enterotípus (enterotípus: élőlények osztályozása bélflórájuk bakteriológiai ökoszisztémája alapján) kialakulását segíti elő, ugyanakkor a sok szénhidrát a Prevotella enterotípusét. Arra is figyelni kell, hogy ha a napi étrendben sok a fehérje és kevés a rost, a bélflóra ammóniát tartalmazó vegyületeket termel, amelyek elősegíthetik a rosszindulatú daganatok képződését. Túlságosan zsíros táplálék következtében több epesav termelődik, amely – éppen mennyisége miatt – nem szívódik fel, és nem kerül vissza a májba, hanem továbbítódik a vastagbélbe.

A szélsőséges étrendi elemek megszokott szintre történő visszaállása után az eredeti mikrobióta gyorsan regenerálódik. A táplálkozás tehát rendkívül nagy mértékben módosítja a mikrobiótát. Jó példa erre, hogy a Crohn-betegségben szenvedő serdülőknél, amikor a sok fehérjét, antioxidánst és gyulladáscsökkentő zsírsavat tartalmazó étrenddel, illetve tápszerrel sikerül a bélflóra egyensúlyát helyreállítani és a tüneteket megszüntetni.

A mikrobiótákra az alkohol is nagy hatással van. Az embereknél (és a kísérletekhez használt egereknél is) a túlzott alkoholfogyasztás csökkenti a mikroorganizmusok által termelt hosszú-láncú telített zsírsavak mennyiségét, a Lactobacillusok számát, ezáltal felborítja a mikrobióta egyensúlyát. A bél-mikrobióta bizonyos mértékig változik a nap folyamán, a táplálkozás ritmusának, a befogadó szervezet időbeli funkcionális profiljának megfelelően is. A gyakori repülés, vagy a váltott műszakban végzett munka ugyancsak rossz hatással lehet a mikrobiótára.

A kutatók felfigyeltek arra a jelenségre, hogy az egyébként ártalmas (többek között a gyomorfekély kialakulásáért is felelős) Helicobacter pylori jelenléte esetén az allergiás betegségek előfordulása mintegy 30 százalékkal csökken. Azokon a területeken, ahol nem megfelelőek a higiénés körülmények, a H. pylori fertőzés már egészen korai életkorban bekövetkezik, és gyakorlatilag az egész élet során megmarad. A rendezett higiénés helyzetű országokban az allergiás és autoimmun kórképek gyakorisága nő, míg az előbbiekben nem. Ennek oka a mikroba által kiváltott, nem specifikus, immunvédekezési változás lehet.

Egy másik betegség, a sclerosis multiplex feltehetően olyan autoimmun kór, amely a gének és a környezet közötti kölcsönhatásokat is magában foglalja. Mindezek következtében a központi idegrendszerben az idegrostokat mintegy szigetelésként beburkoló, főleg zsírokból álló, myelin hüvely struktúrája megbomlik, az ingerület vezetése és ennek következtében az idegrendszeri funkció súlyosan sérül. Japánban a sclerosis multiplex betegek számának gyarapodását kevésbé észlelték azoknál, akiknél H. pylori fertőzöttséget mutattak ki. Hasonló eredményt hoztak az ausztráliai tanulmányok is. Különösen érdekes, hogy ez a védőhatás csaknem kizárólag nőknél jelentkezett.

A mikrobióta ugyancsak kedvezően befolyásolhatja az asztmás és reumás folyamatokat, a vastagbél-végbél rákjánál azonban ellentétes irányú hatások érvényesülhetnek.

A makacs, visszatérő Clostridium difficile fertőzések esetében sikerrel alkalmazzák a normál, egészséges emberektől származó, bélflóra-átültetést, kapszulázott formában vagy szondán keresztül. Kétségtelen azonban, hogy ennek biztonsági, technikai és etikai problémái vannak.

Bíró György az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelenő cikkének összegzéseként elmondható, hogy a mikrobióta az egészségünk szempontjából egy rendkívül fontos, ám igen sérülékeny rendszer, amelyet leginkább a megfelelő életmóddal és táplálkozással tudjuk pozitív irányba befolyásolni. Minderre leginkább az úgynevezett fermentálható rostok (prebiotikumok), probiotikumok, synbiotikumok a legalkalmasabbak.

A megfelelő ételek fogyasztásával újra mi vesszük át a hatalmat, azt rendeljük – és mi rendeljük az étteremben -, amire a szervezetünknek valóban szüksége van!

Forrás: Laboratorium.hu

Hozzászólások

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket