Kemény vagy puha fa?

Fotó: Profimedia

A puhafafélék közé tartozó fűz ágába akár körmünkkel is jelet karcolhatunk; az akác sokkal ellenállóbb, a rönkjeiből készült kerti bútor még kezeletlenül is jól tűri az időjárás viszontagságait. „A faanyag keménysége a sejtes szerkezet viszonyaitól függ. A puhafákban nagyon kevés a vastag falú sejt, míg a kemény lombos fákban az ilyen rostsejtek aránya 50–70 százalék is lehet” – mondja  Hofmann Tamás, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának docense.

A kémiai összetételben mutatkozó eltérések a faanyag tömegében is éreztetik hatásukat: a balsafa köbméterenként mindössze 50–130 kilogrammot nyom, a bükknél ugyanez az érték akár 900 kilogramm is lehet.

„A fás sejtek falában található kristályos cellulózszálak zöme többé-kevésbé a törzs hossztengelyével párhuzamosan, enyhe spirálvonalban kanyarogva fut. A cellulóz, valamint a vele kémiailag rokon hemicellulóz adja az elsődleges és másodlagos sejtfalszerkezet vázát, ebbe épül a nyomásirányú tartást adó, a fásszárúakban nagy mennyiségben jelen levő lignin” – magyarázza Hofmann Tamás. A lignin összetétele fajonként változik, a lignin – hemicellulóz – cellulóz anyagú, vasbeton szerkezeteket idéző struktúra is fajról fajra más, tulajdonságai befolyásolják az adott fafajra jellemző magasságot.

Emellett az élőhely talajkémiai összetétele, szél- és domborzati viszonyai is jelentősen befolyásolják a fa anyagszerkezetét. A hegyoldalban álló fenyő völgy felé néző oldala kap nagyobb terhelést, azon a részén – az úgynevezett nyomottfában – anyaga tömörebb, több lignint tartalmaz, ezért kevésbé rugalmas. A lombosfáknál viszont a hegy felőli oldalon változik meg a sejtfalszerkezet, nő a cellulóztartalom – ilyenkor beszélünk húzottfáról.

„Az asztalosipar szempontjából, a használhatóság, megmunkálhatóság tekintetében mindkét elváltozás súlyos fahibának számít” – szögezi le Hofmann Tamás.