Szabina, Antonietta2020. október 27., kedd
Tudomány

Akár száz fokos lázunk is lehet?

2015.09.22.F. Zs.
National Geographic Magyarország

Alaposan meglepődhet az a beteg, akinek hőmérsékletét, például az Egyesült Államokban mérik, Fahrenheitben.

Fotó: Profimedia

A legtöbb országban Celsius-fokot, néhol Fahrenheitet használnak, annak ellenére, hogy a hőmérséklet nemzetközi egysége a Kelvin. Az európai kontinensen főként az Anders Celsius svéd csillagász által 1742-ben megalkotott Celsius-skálát használjuk. A skála alappontjait Celsius a jég olvadásának és a víz forrásának hőmérsékletére alapozta, ám először 100 fokban jelölte a jég olvadáspontját, és 0 fokban a víz forráspontját, ezt Celsius halála után tanítványai megfordították – a jelenlegi skála Martin Stromer svéd tudós módosításával alakult ki 1750-ben.

Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus másfajta beosztás mellett tette le a voksát. A Fahrenheit-skálán a víz fagyáspontja 32°, forráspontja pedig 212°. A skála nullpontja az azonos mennyiségű sót és vizet tartalmazó keverék fagyáspontja volt. A normális emberi testhőmérséklet pedig 96°, amit 98,6-ra kellett módosítani. Ezt a skálát napjainkban inkább már csak az Egyesült Államokban használják. Az átváltás nem is olyan egyszerű: 
°C = (°F – 32) x 5/9 illetve °F = °C x 9/5 + 32

A világ első hőmérői
Termoszkópot – azaz olyan eszközt, amivel a hőmérsékletet mérhetjük – nagy valószínűséggel Galileo Galilei használt először. 1592 körül készült mérőeszköze egy olyan lefelé fordított üvegedény volt, amelyben a változó hőmérséklet hatására összehúzódott vagy kitágult a levegő, és így az üvegedény nyitott végű, folyadékkal félig töltött, hosszú nyakában feljebb vagy lejjebb ment a vízszint. A következő években különböző folyadékokat töltöttek az üvegedénybe, a későbbiekben pedig egy skálán is jelölték az emelkedő illetve a csökkenő hőmérsékletet.
A 18. század elejére már 35 különféle hőmérsékleti skála létezett, ám pontos higanyos hőmérőt Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus készített 1700 és 1730 között. Az első százfokozatú skálát Anders Celsius svéd csillagász alkotta meg.  
William Thomson brit fizikus, aki Lord Kelvin néven lett ismertté, 1848-ban olyan mérési rendszert javasolt, mely a Celsius-féle beosztáson alapul, de kezdőpontja az abszolút nulla (-273,15 °C). Ennek a skálának az egységeit kelvinnek nevezik.

A jövő lázmérői
A higannyal működő lázmérőket az egészségre káros higany miatt 2009-ben hazánkban is betiltották. A folyadékot galliummal, illetve alkohollal helyettesítették, ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb teret nyertek a digitális lázmérők. Itt azonban nem állt meg a fejlődés: létezik már infravörös technikával dolgozó fül- és homlokmérő és folyadékkristályos hőérzékelő szalag, egy görög cég pedig speciális rézbevonatú, antimikrobális hatású lázmérőt fejlesztett ki, amely elpusztítja a felületére került kórokozókat. Egy másik újdonság a testre tapasztható hőmérő, ami akkumulátorát csupán fel kell tölteni, a testre ragasztani, és harminc napon át folyamatosan méri a testhőmérsékletet, az értékeket pedig automatikusan továbbítja egy okostelefonos alkalmazásra.

 

Hozzászólások

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

A korábbi vizsgálatok csupán a sarkvidékek örök sötétségbe burkolt krátereiben mutatták ki a víz jelenlétét.

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket