Akár száz fokos lázunk is lehet?

Fotó: Profimedia

A legtöbb országban Celsius-fokot, néhol Fahrenheitet használnak, annak ellenére, hogy a hőmérséklet nemzetközi egysége a Kelvin. Az európai kontinensen főként az Anders Celsius svéd csillagász által 1742-ben megalkotott Celsius-skálát használjuk. A skála alappontjait Celsius a jég olvadásának és a víz forrásának hőmérsékletére alapozta, ám először 100 fokban jelölte a jég olvadáspontját, és 0 fokban a víz forráspontját, ezt Celsius halála után tanítványai megfordították – a jelenlegi skála Martin Stromer svéd tudós módosításával alakult ki 1750-ben.

Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus másfajta beosztás mellett tette le a voksát. A Fahrenheit-skálán a víz fagyáspontja 32°, forráspontja pedig 212°. A skála nullpontja az azonos mennyiségű sót és vizet tartalmazó keverék fagyáspontja volt. A normális emberi testhőmérséklet pedig 96°, amit 98,6-ra kellett módosítani. Ezt a skálát napjainkban inkább már csak az Egyesült Államokban használják. Az átváltás nem is olyan egyszerű: 
°C = (°F – 32) x 5/9 illetve °F = °C x 9/5 + 32

A világ első hőmérői
Termoszkópot – azaz olyan eszközt, amivel a hőmérsékletet mérhetjük – nagy valószínűséggel Galileo Galilei használt először. 1592 körül készült mérőeszköze egy olyan lefelé fordított üvegedény volt, amelyben a változó hőmérséklet hatására összehúzódott vagy kitágult a levegő, és így az üvegedény nyitott végű, folyadékkal félig töltött, hosszú nyakában feljebb vagy lejjebb ment a vízszint. A következő években különböző folyadékokat töltöttek az üvegedénybe, a későbbiekben pedig egy skálán is jelölték az emelkedő illetve a csökkenő hőmérsékletet.
A 18. század elejére már 35 különféle hőmérsékleti skála létezett, ám pontos higanyos hőmérőt Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus készített 1700 és 1730 között. Az első százfokozatú skálát Anders Celsius svéd csillagász alkotta meg.  
William Thomson brit fizikus, aki Lord Kelvin néven lett ismertté, 1848-ban olyan mérési rendszert javasolt, mely a Celsius-féle beosztáson alapul, de kezdőpontja az abszolút nulla (-273,15 °C). Ennek a skálának az egységeit kelvinnek nevezik.

A jövő lázmérői
A higannyal működő lázmérőket az egészségre káros higany miatt 2009-ben hazánkban is betiltották. A folyadékot galliummal, illetve alkohollal helyettesítették, ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb teret nyertek a digitális lázmérők. Itt azonban nem állt meg a fejlődés: létezik már infravörös technikával dolgozó fül- és homlokmérő és folyadékkristályos hőérzékelő szalag, egy görög cég pedig speciális rézbevonatú, antimikrobális hatású lázmérőt fejlesztett ki, amely elpusztítja a felületére került kórokozókat. Egy másik újdonság a testre tapasztható hőmérő, ami akkumulátorát csupán fel kell tölteni, a testre ragasztani, és harminc napon át folyamatosan méri a testhőmérsékletet, az értékeket pedig automatikusan továbbítja egy okostelefonos alkalmazásra.