Jusztina, Kozma, Damján2021. szeptember 26., vasárnap
Tudomány

Egy földrengéskutató és a róla elnevezett skála

2015.10.04.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Charles Richter és német származású kollégája, Beno Gutenberg együtt dolgozta ki a máig használatban lévő földrengéserősség-mérő skálát.

Charles Richter a szeizmográf előtt a Caltech-en, 1976-ban
Fotó: Caltech

1900. április 26-án született az Ohio állambeli Overpeckben, ősei Németországból vándoroltak ki. Szülei kiskorában elváltak, Richtert anyai nagyapja nevelte fel. A Stanford Egyetemen diplomázott fizikából 1920-ban, doktori értekezését nyolc évvel később elméleti fizikából védte meg a California Institute of Technology Caltech) falai között. 1927-ben lett a washingtoni Carnegie Institute szeizmológiai laboratóriumának munkatársa, 1936-tól az akkor alapított földrengéskutató intézetben dolgozott. Beno Gutenberggel együttműködve a dél-kaliforniai földrengések „katalogizálásán” munkálkodott, ehhez a rengéserősségek magnitúdójának megbízható összehasonlítására volt szükség. (A magnitúdó szeizmológiai fogalmát Richter definiálta; a latin eredetű szó nagyságot jelent, a csillagászatban az égitestek fényességének mértékegysége.)

A múlt század első évtizedeiben a legelterjedtebb az olasz Giuseppe Mercalli által 1902-ben felállított skála volt, amely a földrengések erősségét római számokkal jelzett 12 kategóriába sorolta be érezhető és látható következményeik, pusztításuk szerint. Az eredmény azonban nem volt objektív, sokban függött az épületek szerkezetétől, attól, hogy a helybeliek mennyire voltak hozzászokva a földrengéshez, emellett nehéz volt megállapítani a lakatlan vidékeken és a tengerek mélyén bekövetkezett rengések nagyságát.

Richter és Gutenberg ennél egzaktabb módszert dolgozott ki az 1920-as években tökéletesített szeizmográfra támaszkodva. 1935-ben közzétett skálájukat végül csak Richterről nevezték el, a nyilvánosságtól irtózó Gutenberg neve lemaradt róla, jóllehet Richter mindig igyekezett hangsúlyozni, hogy kollégájának is oroszlánrésze volt a kidolgozásban.

A Richter-skála a magnitúdót logaritmikusan jelző skála, mely arra szolgál, hogy szeizmográfok segítségével objektíve megállapítható legyen a földrengés nagysága. A rengés tényleges nagyságával nem egyenesen arányos a felszíni hatás, melynek jellemzésére az intenzitásskála szolgál. A magnitúdó a rengés középpontjában felszabaduló energia logaritmusával arányos, így minden fokozat az előző 32-szeresét jelenti. A skála felfelé nyitott, azaz elméleti maximuma nincs, ugyanakkor a gyakorlatban 10-esnél erősebb földrengés nem fordul elő. (A szeimográfusok az elmúlt évtizedekben skálaként már inkább a momentum magnitúdót használják a földrengések erősségének jellemzésére.)

A Richter-skála 0 értékkel kezdődik, az 1-2 erősségű földrengés csak műszerekkel mérhető, s ezekből évente több milliót regisztrálnak. A földrengés igazából a második fokozattól kezdődik, ilyen rengésekből is naponta ezernél több van. A 3-4-es erősség esetén már kilengenek a csillárok, 5-6-os erősségnél komolyabb károk keletkezhetnek az épületekben. A 7-8-as erősségnél házak, hidak omlanak össze, súlyos károk keletkeznek, 9-es erősség felett – rendkívüli pusztítás mellett – a táj képe is megváltozik, 10-es erősség pedig már globális katasztrófát jelentene.

Egy 4,5 erősségű földrengésnél nagyjából annyi energia szabadul fel, mint egy kisebb atombomba ledobásakor. A dinoszauruszok kihalásához vezető aszteroida becsapódása egy 13-as erősségű földrengés erősségével ért fel, egy 15-ös erősségű földrengés az egész Földet elpusztítaná. Kilencesnél erősebb földrengés mintegy húszévente fordul elő, a Richter-skála bevezetése óta mért legnagyobb, 9,5 erősségű földrengés Chile partjai előtt történt 1960-ban. A 2004 karácsonyi csendes-óceáni, ugyancsak Chile partjainál bekövetkezett földrengés erőssége 9,3 volt. A mai Magyarország területén kipattant legnagyobb földrengés Komáromban keletkezett 1763. június 28-án, erősségét 6,3-ra becsülik.

Richter egész életét a szeizmográfiának szentelte, a nappalijában felállított szeizmográfra óránként futottak be adatok a világon észlelt földrengésekről. Oroszul, olaszul, franciául, spanyolul, németül és valamennyire japánul is megtanult, hogy figyelemmel kísérhesse a tudományterület legújabb eredményeit. 1952-ben lett a szeizmológia professzora, 1970-ben vonult nyugdíjba. Támogatta a földrengésbiztos épületek építési szabályrendszerének kidolgozását, és ellenezte a harminc emeletnél magasabb épületek építését. Közreműködött a dél-kaliforniai földrengésjelző hálózat létrehozásában, amely nemcsak a földrengések erősségét és középpontját, hanem gyakoriságukat is rögzítette.

A szeizmográfia mellett a klasszikus zene, a költészet, a hegymászás kedvelője és a Star Trek-sorozat rajongója volt. Szívelégtelenség következtében hunyt el 1985. szeptember 30-án Pasadenában.

Hozzászólások

A kihalt állatokkal a parazitáik is kihalnak

A kihalt állatokkal a parazitáik is kihalnak

A paraziták egy része gazdaspecifikus, csak egy adott élőlényen képes megélni. A kipusztulásuk azonban nem biztos, hogy öröm.

Homokszemnyi repülő szenzorok

Homokszemnyi repülő szenzorok

Ezek az eddig készült legkisebb ember alkotta repülő szerkezetek.

Visszavetette-e a maja fejlődést a vulkáni katasztrófa?

Visszavetette-e a maja fejlődést a vulkáni katasztrófa?

A mai napig nincs konszenzus a katasztrofális hatású

Az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyai

Az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyai

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.

Kiderült, miért utálják egyes gyerekek a brokkoliféléket

Kiderült, miért utálják egyes gyerekek a brokkoliféléket

A káposztafélék – köztük a karfiol, a brokkoli, a

National Geographic 2021. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket