Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Tudomány

Tudósok a migrációról

2015.10.30.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A migrációs folyamatokkal kapcsolatos, részben már korábban megkezdett kutatások eredményeit mutatta be az MTA Migrációs Munkacsoportja 2015. október 29-én.

Illusztráció: Profimedia

A menekültek Európába áramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a 2015. szeptember elején megalakult akadémiai kutatócsoportnak, amely a Belügyminisztérium kérésére szervezi és végzi a migrációs folyamatokkal kapcsolatos kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémián. A testület most nyilvánosságra hozott tanulmányában, illetve ajánlásában többek között azt javasolja a kormánynak, hogy adjon nagyobb hangsúlyt az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat szakpolitikai kezelésének.

Hogyan fordíthatná Magyarország saját hasznára azt a folyamatot, amely az ország egy részén komoly fennakadásokkal, infrastrukturális működési zavarokkal jár, próbára teszi sok ezer ember tűrőképességét, és vannak bizonyos nemzetközi politikai kockázatai is? Ennek a kérdésnek a megválaszolását tűzte ki célul az MTA három kutatóközpontja öt intézetének csaknem harminc földrajztudósa, kisebbségkutatója, jogásza, közgazdásza, valamint regionális kérdésekkel foglalkozó szakembere. A munkát Török Ádám, az MTA főtitkára vezetésével egy hetente ülésező bizottság irányítja. Tagjai Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója, Körösényi András, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Papp Z. Attila, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Kocsis Károly, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének igazgatója.

Az Akadémián már korábban is folytak migrációs kutatások, amelyek középpontjában elsősorban a Magyarországra érkezők beilleszkedésének vizsgálata állt. Tekintettel azonban arra, hogy 2015-ben a napi néhány tízről vagy százról napi több ezerre nőtt az illegális határátlépők száma, a regisztrált menedékkérők legalább 97 százaléka azonban továbbmegy egy másik országba, a beilleszkedési problémák vizsgálata helyett a kutatók az új migrációs hullám eredetének és szerkezetének vizsgálatára, illetve a munkaerőpiaci hatások feltárására tettek kísérletet, új vizsgálati és elemzési módszerek kidolgozásával.

A munkacsoport által elkészített tanulmány a 2015 első 8 hónapjában felvett, illetve összegyűjtött menekültügyi regisztrációs adatok elemzésével kezdődött, majd a küldő (vagy talán pontosabban: kibocsátó) országok gazdasági és társadalmi helyzetének áttekintésével folytatódott. A rendelkezésre álló hatósági adatok részletezettsége nem teszi lehetővé a mélyebb összefüggések feltárását, a migrációs folyamat dinamikájára, az újonnan érkezők demográfiai összetételére vonatkozóan azonban hasznos információkkal szolgálnak.

A munkacsoport által vizsgált, több mint 132 ezer fős sokasággal kapcsolatos megállapítások közül az egyik legfontosabb, hogy a bevándorlás szerkezete megváltozott. Megnövekedett a szíriai származású migránsok aránya, és kevesebben érkeznek Afganisztánból. Túlnyomó többségben vannak a fiatal férfiak, akikkel kapcsolatban a kutatók megjegyzik, hogy ezek jelentős része nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek miatt hagyta el hazáját és jött „szerencsét próbálni” Európába. „Ez önmagában nem teszi kérdésessé ezen csoport sikeres nyugat-európai beilleszkedését, de a jelenség akár komoly hosszabb távú integrációs és biztonsági problémákat is okozhat” – állapítják meg a kutatók. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy e fiatal férfiakkal kapcsolatban az is feltételezhető, hogy már dolgoztak igényesebb munkahelyeken, szakképzettségük is van, s valóban dolgozni akarnak. Ebben az esetben a munkaerő-beáramlás valóban enyhítheti a nyugat-európai „mag-országok” munkaerő-kínálati problémáit komolyabb biztonsági, politikai és fiskális kockázatok nélkül.

A munkacsoport nemzetközi elemzésének eredményei alapján a menekültek beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik a 2015 után. Ez még akkor is igaz lehet, ha a helyzet esetleg stabilizálódik Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban, ráadásul a klímaváltozás valószínűleg tovább erősíti a migrációs folyamatot.

A kutatók azt valószínűsítik, hogy a „küldő” országok csoportja nyugat felé bővül. Az etiópiai, eritreai és szomáliai eredetű bevándorlás már korábban növekedésnek indult, újabban pedig a szubszaharai Afrika nyugati része is megjelent a „küldő” régiók között. Bangladesből ugyancsak növekszik a kiáramlás.

Javaslatok a Magyarországon maradókkal kapcsolatban
Az MTA kutatói kiemelik, hogy munkájukkal a szakpolitikai döntésekhez kívántak segítséget nyújtani, és több javaslatot is megfogalmaztak a kormányzat számára. Indítványuk szerint szükség lenne letelepedési ösztönzőkre és egy olyan intézmény- és támogatási rendszerre, amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására. Mégpedig azzal, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű mértékű megélhetési támogatásokkal egészíti ki azok számára, akiktől megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés.

Világosan látszik ugyanis, hogy a magyar munkapiac kínálati problémáit a korábbi években még enyhítő források (például a magyar nyelvű munkaerő beáramlása a környező országokból) kezdenek elapadni. Ezért indokolt tekintetbe venni minden lehetséges külföldi munkaerő-forrást, figyelembe véve, hogy az eddigi tapasztalatok szerint igen alacsony azoknak a száma, akik a bevándorlók közül Magyarországon akarnak letelepedni. A 2010-2015 közötti időszakban számos példa volt arra, hogy a magyar integrációs támogatások kedvezményezettjei néhány éven belül nyugatra költöztek.

Az MTA javaslata szerint a magyar kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat szakpolitikai, ezen belül munkaerő-piaci kezelésének. Fontos a makrogazdasági, geostratégiai, vízügyi, közegészségügyi, kulturális, vallási és egyéb szempontok alapján történő szakpolitikai felkészülés is.

A nyugat-európai közvélemény lassú átalakulása
A tanulmány szerint a hirtelen felfutó bevándorlás nyugat-európai nagypolitikai és társadalmi megítélése előbb volt etikai és emberiességi, mint gyakorlati politikai alapú. Megfigyelhető a nyugat-európai – kiemelten a német és az osztrák – közvélemény lassú, de folyamatos átalakulása ebben az ügyben azzal párhuzamosan, ahogy a végső célországok lakossága egyre szélesebb felületen találkozik személyesen is a menekültekkel. A nagypolitika kénytelen volt felismerni, hogy támogatottságát kockáztatja (és a radikális/populista erőknek kedvez), ha a rövidtávú gazdasági és társadalmi szempontokat háttérbe szorítva próbálja csak erkölcsi és szolidaritási ügyként kezelni a menekültkérdést. Az etikai megfontolásokat nem kellene háttérbe szorítani, de a munkacsoport elemzése a gazdasági, társadalmi és földrajzi tényezőkre összpontosított.

Amivel nem foglalkozott a kutatócsoport
A tanulmány nem foglalkozik a terroristaveszéllyel, mivel első kézből származó empirikus forrásaik nincsenek a tudósoknak, a másodlagos források (mindenekelőtt nyugat-európai napi- és szaklapok) pedig többnyire leegyszerűsítik a problémát. Érvelésük általában az, hogy a terrorszervezetek egyszerűbb módon is el tudják juttatni nyugat-európai útlevéllel rendelkező tagjaik Európába, minthogy több hónapon keresztül vándoroljanak. „Nem szeretnének pusztán logikai alapon vitába szállni az effajta leegyszerűsítő állításokkal, de adatok híján a cáfolatukra sem vállalkozhatnak” – hangzott el a beszámolón.

A munka folytatása
A kutatócsoport további kutatási területek bevonásával folytatni kívánja munkáját. A rövid idő miatt ugyanis itt nem volt lehetőség a migrációs folyamat több fontos, nem csak kvantitatív elemzésen alapuló tényező vizsgálatára, mint például a történeti, kulturális, szociális, antropológiai és vallási elemzésre. Ezek a vizsgálatok talán lehetőséget teremtenének a beérkező és igen gyakran tovább is álló embercsoportok magatartásának és motivációjának jobb megértéséhez.

Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Munkacsoportjának elemzése, illetve a hozzá tartozó háttértanulmányok teljes terjedelmükben elérhető a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Hozzászólások

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket