Az antibiotikumok veszélyei

Fotó: Profimedia

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2015. november 16. és 22. között először rendezi meg Az antibiotikumok megfelelő alkalmazásáért elnevezésű világhetet, ahol hangsúlyozták, a szuperbaktériumok terjedését fokozza, hogy az emberek nincsenek tisztában az antibiotikumok hatásával, szedésük szabályaival.

Az antibiotikumok felelős használatára hívta fel a figyelmet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is az európai antibiotikum nap (november 18.) alkalmából, hiszen az ellenálló baktériumok terjedése az egyik legnagyobb közegészségügyi fenyegetés a világban. Olyan szuperbaktériumok fenyegetik az emberek egészségét, amelyekre nincs vagy alig akad gyógyszer. Ezek a baktériumok ellenállnak az antibiotikumoknak és ellehetetleníthetnek olyan fontos orvosi beavatkozásokat, mint például a rákos betegek kezelése vagy a szervátültetés, sőt könnyen előfordulhat, hogy néhány év múlva egy egyszerű tüdőgyulladásra sem lesz megfelelő gyógyszer.

Az antibiotikum-rezisztencia akkor alakul ki, amikor egy baktérium mutálódik, „hozzászokik” az általa okozott fertőzések kezelésére használt antibiotikumokhoz, vagyis rezisztens lesz velük szemben. A túlzott és helytelen antibiotikum-használat elősegíti a rezisztens baktériumok kialakulását.

A Barbadoson, a Dél-afrikai Köztársaságban, Egyiptomban, Indiában, Indonéziában, Kínában, Mexikóban, Nigériában, Oroszországban, Szerbiában, Szudánban és Vietnamban elvégzett, kimerítőnek korántsem tekintett WHO-kutatásba bevont tízezer ember 64 százaléka  vélte tévesen úgy, hogy a penicillinalapú gyógyszerekkel és más antibiotikumokkal kezelhető az influenza és a megfázás annak ellenére, hogy ezek az orvosságok vírusok ellen hatástalanok.

A megkérdezettek mintegy harmada gondolta, hogy abba kell hagyniuk az antibiotikum szedését, ha jobban érzik magukat. Ez tévedés, valójában az előírt mennyiséget kell az előírt ideig szedni.

A megkérdezettek háromnegyede gondolta úgy, hogy akkor jön létre antibiotikum-rezisztencia, ha a szervezet rezisztenssé válik az antibiotikummal szemben. Valójában nem az emberek vagy az állatok, hanem a baktériumok válnak ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben.

A résztvevők mintegy 66 százaléka szerint nem fenyegeti szuperbaktérium-fertőzés azokat, akik előírás szerint szednek antibiotikumot. A megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az antibiotikumrezisztencia csak azokra veszélyes, akik túl gyakran szednek antibiotikumot.

„Valójában azonban bárki, bármikor, bármelyik országban elkaphat egy antibiotikumokkal szemben ellenálló fertőzést” – hangsúlyozta a WHO tanulmánya. „A 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása megköveteli az egyének és a társadalmak hozzáállásának megváltozását” – mondta Fukuda Keidzsi, a WHO vezérigazgatójának mikrobaölő szerekkel szembeni ellenállással foglalkozó munkatársa.

2015 áprilisában a WHO bírálta, hogy az egészségügyi intézmények nem lépnek fel világszerte az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása ellen, ami elősegíti a gyógyszerekkel szembeni ellenállás kialakulását. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések – közöttük a tébécé, a tífusz és a gonorrhea sokféle gyógyszereknek ellenálló kórokozói – emberek százezreinek halálát okozzák évente, és a tendencia növekedőben van.

A jelenség leküzdése érdekében az WHO azt ajánlja, hogy csak orvosi előírásra, és az utasításnak megfelelően szedjünk antibiotikumot, és idő előtt ne hagyjuk abba még akkor sem, ha jobban érezzük magunkat, soha ne használjunk fel előző kezelésből megmaradt antibiotikumot, soha ne osszuk meg azt másokkal. Fontos tudni, hogy az antibiotikumok nem gyógyítják a vírus okozta betegségeket, így a náthát és az influenzát sem!

Idén először a WHO egy teljes hetet szentel a témának, kampánnyal igyekeznek erősíteni az antibiotikum-rezisztencia elleni világméretű összefogást.  Egy friss európai uniós jelentés szerint 2010 és 2014 között az EU tagállamainak többségében érzékelhetően nőtt az antibiotikum-felhasználás mind a lakosság körében, mind az egészségügyi intézményekben. Ez komoly problémát jelent.

A romániai elnöki hivatal javasolja, hogy nyilvánítsák nemzetbiztonsági kérdéssé ezt a problémát, ugyanis Románia az EU-ban az első három tagállam közé tartozik, ahol a legmagasabb az antibiotikumok fogyasztása. Az Európai Bizottság 2015 márciusában közzétett felméréséből kiderült, hogy minden második román állampolgár évente alkalmaz antibiotikumos kezelést, sokszor indokolatlanul.