Eső miatt zárva
A fenyőtoboz pikkelyeinek tövében megbújó magok a pikkelyvég finom hártyáján sodródnak messze az anyanövénytől, hogy eszményi körülmények között csírázhassanak ki.
Lóg az eső lába? Ha zárt a toboz, tudhatjuk: párás a levegő, valószínű, hogy az eső nem várat sokáig magára. Tobozok (balra), Chao Chen által kidolgozott anyag (jobbra).
Fotó: Profimedia
A hártya azonban csak száraz időben röpíti messze a magot: az esőtől elnehezedik. Ráadásul víz hatására a mag idő előtt, az anyanövényhez túl közel csírázásnak indulhat. Mivel tehát az eső nem kedvez szaporodásának, a fenyő nyirkos, párás időben egyszerűen bezárja tobozait, és csak kedvező körülmények között nyitja meg, engedi szabadon röpülni kész magjait.
A nyitási-csukási mechanizmus titka: a toboz elhalt sejtjei a nedvesség függvényében változtatják alakjukat. A pikkelyek alján és tetején más mintázatúak a rostok – a pikkely felső részében hosszirányban, az alsóban körkörösen futnak. Előbbiek alig reagálnak a légnedvesség változására, utóbbiak viszont nyirkos időben megduzzadnak, megemelik a pikkelyeket – vagyis a toboz bezárul.
Chao Chen tervező a tobozpikkelyek struktúráját imitáló, kétrétegű anyagot dolgozott ki. Mint mondja, találmánya sokféleképpen felhasználható: esővédő ernyők, pavilontetők, csarnokok burkolóanyagaként is szolgálhat. Nedvesség hatására a sínre szerelt takarólapok, cserepek, csempék összezárulnak, száraz időben viszont fölnyílnak, beengedik a fényt. A sokoldalú anyagból Chen szerint „indikátorpálca” is készíthető, amellyel a hobbikertész egy pillanat alatt megállapíthatja, elegendő-e még a talajnedvesség, vagy ideje már öntözni.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
