Zsolt, Ezékiel2021. április 10., szombat
Tudomány

A grönlandi jégbe fagyott por nyomában

2016.01.11.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Úgy 26–19 ezer éve, az utolsó eljegesedési maximum idején, akár Európából is juthatott poranyag Grönlandra.

Fotó: Profimedia

Újvári Gábornak, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatójának eredményét a Geophysical Research Letters közölte. A kutatással érthetőbbé válik az északi félteke légköri cirkulációja, és pontosíthatók az utolsó eljegesedési maximum idejére kidolgozott légköri modellek.

Légköri por, éghajlat és eljegesedések
A légkörben lévő ásványi por szórja és elnyeli a bejövő napsugárzást és a kimenő infravörös sugárzást, valamint jelentős hatással van a felhőzetre is. A szél által szállított ásványi por révén mikrotápanyagok (többek között vas) jutnak távoli szárazföldi és tengeri ökoszisztémákba, befolyásolva a produktivitást (például a fitoplankton-virágzást), továbbá a széncikluson keresztül a légkör CO2-összetételét is. A légköri por – összetételétől és mennyiségétől függően – direkt és indirekt módokon is hatást gyakorol a Föld klímájára.

A főbb jégmagfúrási helyszínek Grönlandon.
Forrás: North Greenland Ice Core Project members (2001). High-resolution record of Northern Hemisphere climate extending into the last interglacial period. Nature 431, 147–151, doi:10.1038/nature02805.

De nem pusztán a légköri por befolyásolja az éghajlatot, hanem visszahatás is tapasztalható: a por mobilizációja, légköri mennyisége, szállítása és kiülepedése alapvetően függ a klímától. A légköri por mennyisége nagymértékű és szisztematikus változásokat mutatott az elmúlt néhány százezer év eljegesedési (glaciális), illetve felmelegedési (interglaciális) ciklusai során. Ezt bizonyítják a grönlandi és antarktiszi jégmagok, a tengeri üledéksorok és a szárazföldi, szél által szállított (lösz-) üledékek.

Egy frissen kiemelt fúrásmag a NEEM jégfúrásból.
Fotó: Sepp Kipfstuhl

Így például az ásványi por légköri koncentrációja sokkal magasabb lehetett az utolsó glaciális maximum idején a holocénhez képest (e földtörténeti kor körülbelül 12 ezer éve kezdődött, és jelenleg is tart). Ezt a jégmagokba zárt por egy nagyságrenddel magasabb koncentrációja is mutatja, ha összehasonlítjuk a két periódust. A megnövekedett szárazföldi porkibocsátás hátterében a források szárazodása és egyre nagyobb kiterjedése, valamint vegetációs és légköri változások állhatnak.

Grönlandi jég: az éghajlat történelemkönyve
Az 1,7 millió négyzetkilométeres grönlandi az antarktiszi után a második legnagyobb területű jégtakaró Földünkön. A jégpáncél átlagos magassága 2135 méter, vastagsága átlagosan 2 kilométer, legvastagabb pontjain a 2,5 kilométert is meghaladja. Teljes elolvadása esetén mintegy 7 méterrel emelné meg a globális tengerszintet. Mélytengeri üledékek arról tanúskodnak, hogy az elmúlt 18 millió évben a grönlandi jégtakaró többé-kevésbé folyamatosan jelen volt. Ugyanakkor a legújabb North Greenland Eemian Ice Drilling (NEEM) jégfúrás alapján a jelenlegi jégtakarót alkotó legidősebb jégtömegek mintegy 130 ezer évesek.

A jégmagok korának meghatározása rétegszámlálással történik. Sok más mellett az egykori grönlandi hőmérséklet rekonstruálható például a jég oxigénizotóp-összetételéből, a jégzárványokban csapdázódott gázok elemzése pedig az ősi légkör szén-dioxid- és metánkoncentrációinak meghatározására ad lehetőséget.

A kutatás egy további fázisa, a jégbe fagyott ásványi por elemzése további fontos információkat ad. Az 1980-as, 1990-es években mélyített közép-grönlandi Greenland Ice Sheet Project 2 (GISP2) és a Greenland Ice Core Project (GRIP) jégfúrásokban talált ásványi port a szél szállította, és hosszú távú légköri transzportot követően ülepedett ki Grönland központi részén. Így az adott por származási területeinek pontosabb ismerete fontos információkkal szolgál az északi félteke légköri áramlási folyamatainak megértéséhez az utolsó glaciális maximum idején, körülbelül 26-19 ezer évvel ezelőtt.

Az eljegesedések során a csökkenő tengerszint miatt szárazzá vált selfterületek és a kontinenseken lévő nagyobb folyóvölgyek, árterek ásványi porforrásokká váltak. Az e forrásokból kibocsátott és légkörbe került ásványi por – sűrűsége és nagysága szerint rövidebb-hosszabb szállítást követően – kiülepedett a források 1-200 kilométeres környezetében, úgynevezett löszüledékeket hozva létre.

Késő pleisztocén lösz a dunai magaspart mentén Dunaszekcsőnél. Itt rakódott le a folyóvölgyekből/árterekről kifújt por egy része, míg a finom frakció egy másik része akár több ezer kilométerre, azaz Grönlandig is eljuthatott.
Forrás: Újvári Gábor

A legfinomabb szemcsék egy része viszont akár többnapos, -hetes szállítást követően távoli területeken halmozódott fel. Az Észak-Amerikában, Európában (így a Kárpát-medencében és Ázsiában lévő, kiterjedt löszüledékek alapvető információt adnak a fő porforrások ásványi és geokémiai összetételéről. Szerencsés esetben a forrásterületek kellően eltérnek egymástól ahhoz, hogy a grönlandi jégmagokban talált por potenciális származási helyét/helyeit behatárolhassuk.

Közép-európai eredetű por a grönlandi jégmagokban
A por eredetének meghatározására a kutatók észak-amerikai, közép-európai, kelet-ázsiai és szibériai löszmintákon végeztek agyagásványtani, valamint stroncium-, neodímium- és hafniumizotópos vizsgálatokat. Összevetették, hogy a jégmagokban lévő igen finom, 2 mikronnál kisebb szemcseméretű port korábban milyen összetételűnek határozták meg, azzal, hogy a felsorolt mintákat milyeneknek mérték.

Az összehasonlítás eredménye a következő: a Közép-Grönlandon kiülepedett por nagy valószínűséggel kelet-ázsiai sivatagi/félsivatagi területekről és/vagy közép-európai glaciális porforrásokból származhat. A kutatásban az Uppsalai Egyetem, a Bécsi Egyetem, a Royal Holloway, University of London és a Niels Bohr Intézet működött közre. A kutatástámogatásban részesült az MTA CSFK főigazgatói keretéből, továbbá Újvári Gábor 2015-ben elnyerte az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíját.

Az eredmények még további megerősítést és pontosítást igényelnek. A magyar vezetéssel készült kutatás erre tesz javaslatot néhány előzetes, biztató Hf-izotópos mérésre támaszkodva. A továbblépéshez újabb elemzésekre van szükség a közép-grönlandi régebben mélyített (GRIP, GISP2) és utóbb végzett (NorthGRIP) jégfúrásokból.

Forrás: MTA

Hozzászólások

Ismét hajszálon múlt két műhold ütközése

Ismét hajszálon múlt két műhold ütközése

Az óriás műholdflották kialakításával nagy mértékben

Miben más a vírus és a baktérium?

Miben más a vírus és a baktérium?

Mi a legfontosabb különbség a két kórokozó között? Melyikük felelős a gyomorrontásért, a mandulagyulladásért vagy éppen a pattanásokért? A Semmelweis Egyetem új animációs filmjéből ez is kiderül.

Mindennapi életünk szerves része a meteorológia

Mindennapi életünk szerves része a meteorológia

Ferenc József császár 1870. április 8-án írta alá a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló határozatot.

Elkészült a marsi Jezero-kráter első időjárás-jelentése

Elkészült a marsi Jezero-kráter első időjárás-jelentése

A NASA Perseverance marsjárója február 18-án landolt a térségben.

Korallzátonyok a Vörös-tengerben

Korallzátonyok a Vörös-tengerben

A korallzátonyokat, a hozzájuk kötődő élővilág sokfélesége miatt a tengerek esőerdőinek is nevezik.

National Geographic 2021. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket