Rákbetegség a régmúltból
Úgy tűnik, hogy a rák és bizonyos tumor típusok nem 20-21. századi betegségek, hanem már jóval korábban megjelentek.
A Fehérek temploma Vácott
Fotó: Wikipedia
Ennek genetikai bizonyítékára bukkantak a Tel-Aviv-i Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói, a 18. századi váci múmiák vizsgálata során.
A mozgásszegény életmód, az elhízás és a feldolgozott élelmiszerek azok a tényezők, amelyek az orvostudomány szerint közrejátszhatnak a vastagbélrák kialakulásánál.
A vastag- és végbélrák a második leggyakoribb halált okozó daganat. A kutatók általában az Adenomatous polyposis coli (APC) nevű gén mutálódását társítják a halálos betegséggel. Felmerül a kérdés, hogy melyik létezett előbb? Létezett-e a vastagbélrák már a múltban is, vagy valóban a modernkor terméke?
A Tel-Aviv-i Egyetem anatómus, antropológus és genetikus kutatói, Michael Feldman, Israel Herskovitz, Ella H. Sklan, Rina Rosien-Arbesfeld, Gila Kahila Bar-Gal a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusaival, Pap Ildikóval és Szikossy Ildikóval együttműködésben folytatott kutatásai szerint valószínű, hogy a végbél- és vastagbélrákra való genetikai hajlam megelőzte az ipari forradalmat. A kutatások az egyik 18. századi váci múmiában fedezték fel a halálos gént.
A vastag- és végbélrák a modern idők leggyakoribb egészségügyi veszélyei közé tartoznak. A kutatások célja annak kiderítése volt, hogy az APC-mutáció a régebbi időkben is rejtett-e egészségügyi veszélyeket. Szerettük volna megtudni, milyen gyakori volt az előfordulása, és azt is, hogy a gén mennyire hasonlított a ma elfordulóhoz, és vajon az ember idézte elő a rák előfordulását vagy a természet maga alkotta.
A több évvel ezelőtt elindult, számos tudományterületet felölelő nemzetközi együttműködések során már kiderült, a Váci leletegyüttes múmiái kitűnő állapotban őrizték meg például a tuberkulózis kórokozóját. Ezt követően arra is kíváncsiak lettünk, megtalálható-e a több száz éves testekben a vastagbélrák genetikai mutációja is.
A mumifikálódott lágy részek egy új fejezetet nyitnak a kutatástörténetben”, mivel nagyon gyakori, hogy sok betegség a lágyszövetekben marad fenn, és nem a test legellenállóbb csontjaiban és a fogakban.
A magyar múmiák ideális lehetőséget teremtenek, hogy részletes genetikai elemzés során a legkülönbözőbb kórokozókra bukkanjunk. A váci múmiák közül egy hordozott rákos mutációt, ez pedig a szakértők szerint annak a jele, hogy a genetikai hajlam a rákra a korábbi korokban is ugyanúgy létezett, mint ma. Mivel eddig csupán egy egyén maradványaiban sikerült kimutatni a mutációt, a szélesebb körű következtetések levonásához további vizsgálatok szükségesek.
Forrás, tudósító: Kiss-Stefán Mónika, Magyar Antropológusok szóvivője
Barátja vagy ellensége a mesterséges intelligencia a kreatív szakmának?
Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a kreatív szakemberek munkáját a mesterséges intelligencia támogatja és inspirálja. Ez a jövőkép mára valósággá vált, és a hatása máris érezhető.
Hőségnapokon romlik a bombakereső kutyák teljesítménye
Vannak olyan környezeti hatások, amelyek a bombakereső kutyák szaglását, így oedig a sikeres keresést is gátolják.
Ilyen lesz Draco, a pusztulásra termett műhold
Az Európai Űrhivatal (ESA) 2027-re tervezi a speciális műhold felbocsátását és tesztjét.
Magyar szakértők segítettek az aszteroidavadász űrszonda fejlesztésében
A Hera célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
