Széchenyi-díj – 2016

Az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, „aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el”. A kitüntetettek személyére, az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Széchenyi-díjat a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az államfő adja át.

A Széchenyi-díjnak két fokozata van: a nagydíj és a díj. Nagydíjat eddig öt alkalommal adományoztak: 1995-ben Kosáry Domokos történésznek, 2008-ban Lovász László matematikusnak, 2011-ben az Egyesült Államokban élő Nobel-díjas kémikus Oláh Györgynek, 2012-ben Vízi E. Szilveszter agykutatónak, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének, 2014-ben pedig John Lukacs amerikai magyar történésznek.

A Széchenyi-díjjal kezdetben pénzjutalmat és egy Széchenyi-arcképet ábrázoló jelvényt kapott a kitüntetett. A díj formai elemei 2000-ben megváltoztak, a pénzjutalom és a jelvény mellett egy 89 milliméter magas, bronzból készült, aranyozott, Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotást is kapnak a díjazottak. A díjjal járó jutalom összege 2013-tól – a bérből és a fizetésből élők előző évi (a Központi Statisztikai Hivatal által számított), országos szintű nettó nominál átlagkereset hatszorosa -, ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíjjal járó adómentes jutalom a díj összegének kétszerese.

Széchenyi-díjasok 2016-ban:

Bálint Csanád
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

BÁLINT CSANÁD régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként.

BALLA GYÖRGY csecsemő- és gyermekgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Intézetének vezetője, egyetemi tanár, a szabadgyök-kutatás és az érbetegségek gyógyítása terén kiemelkedő tudományos tevékenysége, valamint a gyermekgyógyászat, különösen a kis súlyú koraszülöttek és veszélyeztetett újszülöttek magas színvonalú ellátása érdekében végzett lelkiismeretes gyógyítói és eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként.

BÁRÁNY IMRE matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora, a diszkrét és konvex geometria, illetve a kombinatorika területén elért nagy jelentőségű kutatási eredményei, valamint azoknak az elméleti számítástudományban, az operációkutatásban és a játékelméletben való alkalmazása érdekében végzett munkája elismeréseként.

ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete Alkotmányjogi Tanszékének professor emeritusa, nemzetközi viszonylatban is rendkívüli értékű egyházjogászi munkája, különösen az Egyházi Törvénykönyv értelmezése és alkalmazása tekintetében meghatározó jelentőségű, valamint az egyháztörténet és a középkori kánonjogtörténet területén is elsőrangú tudományos tevékenysége elismeréseként.

IMRE LÁSZLÓ irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa, az irodalomtörténet, a műfajelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és kritika területén egyaránt jelentékeny életműve, különösen a XIX. és XX. századi magyar és orosz irodalom tekintetében egyedülálló tudományos munkája, illetve példaadó oktatói és intézményvezetői munkája elismeréseként.

KAPITÁNY ÁGNES szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi tanára, kiváló szociológiai és művelődéskutatói szakmai tevékenysége, különösen a nemzeti identitás változásai és a kulturális mintázatok alakulása tekintetében kiemelkedő jelentőségű kutatásai, illetve a történelmi korszakok világképének szociológiai, kulturális antropológiai és társadalomelméleti összefüggéseit feltáró tudományos munkája elismeréseként.

KAPITÁNY GÁBOR szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi magántanára, kiváló szociológiai és művelődéskutatói szakmai tevékenysége, különösen a nemzeti identitás változásai és a kulturális mintázatok alakulása tekintetében kiemelkedő jelentőségű kutatásai, illetve a történelmi korszakok világképének szociológiai, kulturális antropológiai és társadalomelméleti összefüggéseit feltáró tudományos munkája elismeréseként.

Maróth Miklós
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

MARÓTH MIKLÓS klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója, az ókori görög és arab kultúra kapcsolatának kutatása tekintetében kivételes, az ugariti és a görög epika közötti hasonlóságokat, illetve a görög retorika és az arab logika közötti kapcsolatokat feltáró kutatásai, valamint értékes, még kiadatlan arab szövegeket megjelentető publikációs munkája és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként.

MARTONYI JÁNOS jogász, volt külügyminiszter, a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Magánjogi Tanszékének volt tanszékvezetője, egyetemi tanár, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az európai jog terén egyaránt elsőrangú munkája, illetve Magyarország helyére és nemzetközi szerepére, valamint a globális világ változásaira és szabályozásaira reflektáló, újító szellemű társadalomtudományi felismerései elismeréseként.

MONOSTORI LÁSZLÓ villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Gyártástudomány és -technológia Tanszékének egyetemi tanára, egyedülálló interdiszciplináris felkészültségén alapuló, a mai modern gyártástudományt megalapozó és a termelésinformatika elméleti, illetve alkalmazott kutatása terén iskolateremtő tudományos eredményei, valamint iparágakon átívelő kutatásfejlesztési együttműködéseket elősegítő, a kutatási eredmények ipari gyakorlatba való átültetését szolgáló munkája, továbbá kimagasló tudományszervezői és utánpótlás-nevelői tevékenysége elismeréseként.

Oláh Edit
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

OLÁH EDIT molekuláris genetikus, rákkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának vezetője, a daganatos megbetegedésekre hajlamosító genetikai változások kimutatására irányuló, nemzetközileg is figyelemre méltó tudományos eredményei, valamint a genetikai alapú onkológia hazai megalapozását elősegítő, elsőrendű tudományos munkája elismeréseként,

PAKSA KATALIN népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívumának professor emeritusa, határainkon túl is nagy jelentőségű és a magyar népzenekutatás számos területén alapvető újdonságokat felmutató tudományos életműve, különösen a népzenetörténet tárgykörében és a magyar népzene kritikai összkiadásának szerkesztése tekintetében páratlan szakmai munkája elismeréseként,

Pósfai Mihály
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

PÓSFAI MIHÁLY geológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézete Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszékének egyetemi tanára, a környezeti ásványtan területén, elsősorban az élő szervezetekben képződő mágneses ásványok vizsgálatával kapcsolatos eredményei, valamint nemzetközi szinten is nagyra értékelt tudományos és oktatói tevékenysége elismeréseként.

SZAKOLCZAY LAJOS József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, az irodalom, a színházművészet, a képzőművészet, illetve az opera műfajában egyaránt hiteles és értékorientált, ugyanakkor tudományos igényű és példamutatóan elfogulatlan műkritikusi életműve, valamint a határon túli, főként az erdélyi magyar szépirodalom széles körű megismertetését szolgáló sokoldalú tevékenysége elismeréseként.

Tél Tamás
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

TÉL TAMÁS, a fizikai tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportjának vezetője, a nem-egyensúlyi statisztikus fizika területén elért, a káoszelmélet és a környezeti áramlások kutatásával, illetve gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos eredményei, valamint a hazai fizikatanár-képzést megújító, iskolateremtő oktatómunkája és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként.

TÓTH MIKLÓS biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának kutatóprofesszora, a kémiai ökológia hazai megalapítójaként egyedülállóan innovatív kutatói pályája során elért eredményei, főként a kártevő rovarfajok feromonjának vizsgálatával kapcsolatos felfedezései, valamint a kártevők elleni környezetkímélő módszerek kidolgozása és gyakorlati alkalmazása terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként.

VÖRÖS JÓZSEF közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdaság-módszertani Intézete Termelés-menedzsment és Döntéstudományi Tanszékének egyetemi tanára, a matematikai alapú közgazdaságtan iskolateremtő alakjaként a módszertanilag igényes üzleti tudományok hazai meghonosítása terén elsőrendű szakmai munkája, valamint a különféle gyártási rendszerek mögött meghúzódó termelési filozófiák modellezésében elért jelentős kutatási eredményei elismeréseként.