Parkinson-betegek Világnapja
Ma Magyarországon 30 000 ember él Parkinson-kórral, ám 2030-ra a betegszám megkétszereződésével kell számolni.
Fotó: Profimedia
1997 óta április 11. a Parkinson-betegek Világnapja. Ezen a napon született James Parkinson. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, és az érintettek társadalmi elfogadottságának fontosságát.
Európában majdnem 1,4 millió egyént érint ez a betegség, és 2030-ra a betegszám megkétszereződésével számolnak a szakértők. A Parkinson-kór a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után, rendkívül nagy tehát a betegség egészségügyi, valamint szociális és társadalmi jelentősége. A Parkinson-kór kezelése egyedi megközelítést igényel, hiszen a kórkép nagyon változatos tüneteket okoz – ezek között a mozgászavar a legjellemzőbb és legismertebb. Mivel e Parkinson-kór egyedi, változatos betegség, így A betegség előrehaladott szakaszában a betegeket leginkább az teszi próbára, hogy kiszámíthatatlan a mozgásuk, nem tudják tervezni napjaikat, egyre inkább segítségre szorulnak. Kommunikációs készségük, beszédük, írásuk romlik. Az általános vélekedéssel ellentétben a Parkinson-kór nem kizárólag az idős kor betegsége, egyre több a fiatalkorban diagnosztizált beteg is. Míg a fiataloknál kezdődő megbetegedés gyakorta a munkahely elvesztésével és komoly stigmatizációval jár, idősebb korban az önellátó képesség elvesztése a legfájóbb probléma, amivel a betegeknek és családjuknak szembesülnie kell.
A DELTA Magyar Parkinson Egyesület 2016. április 11-én dunai hajózással egybekötött közösségi akciót szervezett. Az eseményen számos hazai híresség lelkesítő üzenetét osztották meg a betegekkel és hozzátartozóikkal. Mádl Dalma, Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, Eszenyi Enikő, Gerendás Péter, Schell Judit, Monspart Sarolta és Bozsik Yvette is támogatásáról biztosította az érintetteket.
Kiderült, mely állatok ősi otthona valójában Új-Zéland
Ha Új-Zéland ősi állatvilágára gondolunk, lelki szemeink előtt a kivi vagy a moa szokott megjelenni.
Gyapjas orrszarvú maradványaira bukkantak Szibériában
A jégkorszak egykor egész Eurázsiában elterjedt óriása jól ismert az európai barlangrajzokról is.
Veszélyes lehet a géllakk használata
A SOTE szakembere szerint az allergia gyakorlatilag bármikor kialakulhat.
Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
A hétköznapi viták gyakran agresszív veszekedéssé fajulhatnak, azonban van olyan módszer, amellyel ez a stádium megelőzhető.
Ez a borostyán igazi kincs
A 40 millió éve megkövült gyanta olyan ritkaságot rejt, amely Európa egykori biológiai sokféleségéről is árulkodik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
