Vízben élő ősi, mini szervezetek

Különleges alakú kovaalgák.
Fotó: Profimedia

Ilyen változatos témákról esett szó a 2016. április 20-23. között megrendezett budapesti kovaalga konferencián. Mik is azok a kovaalgák, és miért annyira fontosak, hogy még konferenciát is rendeznek róluk?

A kovaalgák, diatómák (angolul diatoms) mikroszkopikus méretű növényi szervezetek. Egysejtű élőlények, bár egyes fajok sejtjei kolóniákká is összeállhatnak. A világ minden táján előfordulnak csaknem minden vízmintában. Szilícium-dioxidból – azaz kovából – álló vázuk felépítése mikroszkóp alatt szemet gyönyörködtető struktúrákat alkot. Mintegy 100 000 fajuk fordul elő a Földön – alakjuk, vázuk nagyon változatos. Ősi szervezetek, és kovavázuk fennmarad az üledékes kőzetekben, így fontos szerepük van a földtörténeti, geológiai vizsgálatokban. 2000-ben az Európai Unió Víz Keret-irányelvének megszületésekor a csoport bekerült a kötelezően vizsgálandó 5 élőlénycsoport közé. Azóta az európai kutatók részben a diatómák jelenléte alapján állapítják meg, hogy egy adott víznek milyen az ökológiai minősége.

A kovaalgák kutatásával foglalkozók legfontosabb rendezvény Európában a Central European Diatom Meeting, vagyis a Közép Európai Diatóma találkozó. A több évtizedes hagyománnyal rendelkező, eredetileg német nyelvű konferenciasorozaton általában szó esik a vízminősítésről, a földtörténetről, a genetikáról és a rendszertanról. A rendezvényt évente tartják meg Európa más-más városában. Mivel egyre több olyan résztvevő jelent meg, akik nem német nyelvterületről érkeztek, a konferencia nyelve fokozatosan németből angolra váltott. A teljesen nemzetközivé válás óta a tizedik, jubileumi Közép Európai Diatóma konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének (MTA ÖK DKI), valamint a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Növénytárának munkatársai rendezték meg. A jubileum ünnepélyességét emeli, és magyarországi megrendezésének aktualitását adja, hogy a konferencia évében emlékezünk meg két világhírű kovaalga kutatónk, Pantocsek József halálának és Hajós Márta születésének 100. évfordulójáról. A héten zajló rendezvényre 80 magyar és külföldi kutató érkezett Budapestre, összesen 23 országból.

Megnyitó előadásában Szöllősi-Nagy András professzor, a Víz Világtanács elnökségi tagja a globális vízciklusok, a klímaváltozás, az emberi népesség gyors növekedése és a közpolitika összefüggéseiről beszélt. Cvetkoska Aleksandra a hollandiai Utrechti Egyetemen kutatója egy nemzetközi kutatás tagjaként a Balkánon nagyon régen kialakult, egymás mellett fekvő két „testvér-tó”, az Ohrid és a Preszpa algáit vizsgálja. Az üledékből vett minták alapján az ottani algák több mint egymillió éves történetére derítettek fényt. Belga és cseh kutatók az Antarktiszon vett mintákat elemeztek, és így sikerült egy láncot alkotó kovaalga fajt leírniuk.