A kitartás gyümölcse
A kitartás, a szorgalom sokszor legalább annyit ér, mint az általában többre értékelt intelligencia.
Az intelligenciahányados (IQ), különösen az összetett tudást igénylő területeken, nagyban befolyásolja a teljesítményt, ám a hosszú távú célok megvalósításában az állhatatosság szinte nélkülözhetetlen. A legjobb persze, ha mind a kettő megvan bennünk.
Charles Darwin például zseniális meglátásai révén jutott el a természetes kiválasztódás eszméjéig, de húsz éven át tökéletesítette életművét, a Fajok eredetét, mellyel világhírű lett.
Thomas Edison, a szénszálas izzó feltalálója is jó példa a kitartásra. Kísérletei során több mint hatezer különféle anyagot próbált ki, míg végre rátalált a megfelelőre. Gyakran idézik híres mondását: „A zsenialitás egy százaléknyi ihlet és 99 százalék verejték.”
Egy kísérlet során 4913 chicagói elsős gimnazista kitartását egy teszttel mérték, majd ezt összehasonlították a későbbi érettségi eredményükkel. A végén kiderült, hogy az állhatatosság és a szorgalom egyértelmű záloga a jó teljesítménynek (természetesen a céltudatosság, a családi, kulturális háttér valamint az oktatás színvonala sokat számít).
És azt tudta Ön…?
Hasonló végzettségűek körében végzett tesztek szerint az állhatatosság és a kitartás az életkorral nő, különösen 65 év fölött.
A házasok és elváltak körében végzett felmérések a férfiak esetében egyértelmű összefüggést mutattak a kitartás és a házasság tartóssága között; nőknél nem.
A 2016 márciusában megjelent Lelkünk című National Geographic különszám bemutatja a személyiség különféle típusait, valamint azokat az élethelyzeteket, melyek kinek-kinek leginkább megadhatják az elégedettség, a másokhoz tartozás, az önállóság és a rátermettség érzését.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
