Közös nyelven ugatnak a kutyák

Pongrácz Péter mudija, Fecske, lelkesen pro­dukálta a hangmintákat. Az etológus két okból választotta ezt az ősi magyar fajtát. A juhászkutyák a legintelli­gensebb ebek közé tartoznak, bonyolult feladatokat is kitűnően megoldanak, ráadásul mudiból ma már alig ezer példány él Magyarországon.
Fotó: Kovács Olivér

„Véleményünk szerint az ugatás főleg az embernek szól. Egymás között nem így kommunikálnak a kutyák, hiszen a hangrepertoárjuk sok más hangot tartalmaz a vonyítástól a csaholáson át a morgásig. Ezen-kívül test-, illetve szagjeleket is használnak” – magyarázza a kutatás vezetője. Pongrácz Péter a pár évvel ezelőtti vizsgálat részleteiről elmondta: különféle helyzetekben, például idegen felbukkanásakor, ha megtámadják a gazdáját (őrző-védő gyakorlat), játék közben, sétához készülődve rögzítették a kutyák ugatását, majd a hangmintákat számítógépbe táplálták.

A vokalizáció rendszerezésére francia kollégák bevonásával kifejlesztett öntanuló program egy idő után képes volt arra, hogy élethelyzetek szempontjából osztályozza a kutyák ugatását. Ugyanezt kellett tenniük a tesztre jelentkező személyeknek is.

„Az ember érti a kutya ugatásának érzelmi jelentését, még akkor is, ha amúgy nincs kapcsolata kutyákkal” – összegezte a vizsgálat legfőbb eredményét az etológus. A tesztekben részt vevő kisgyermekek például még nem ismerték a „düh” vagy a „félelem” szavakat, az emberi arckifejezéseket ábrázoló rajzokon mégis pontosan meg tudták mutatni, szerintük milyen hangulatban van az ugató kutya. Pongrácz Péter úgy véli, az embernek valószínűleg veleszületett képessége, hogy fölismeri az emlősök, többek között a kutyák hangjeleinek érzelmi töltetét.

A kutyák jelzésrendszere, legalábbis az emberrel való kommunikációjukban alkalmazott ugatásuk, független a fajtától. A kutatók elsőként mudik – ősi magyar terelőkutyák –, majd vizslák és belga juhászkutyák ugatását rögzítették. Az eredmény: mindegyik fajta ugyanazokat a jellegzetes hangokat használja, a hangzásbéli különbség csakis az adott állat méretétől, fejformájától, anatómiai jellegétől függ.

A számítógépes program három fő szempont alapján osztályozta az ugatást, majd megtanulta értelmezni a hangokat.
Illusztráció: National Geographic Magyarország magazin

A szemkontaktus szintén annak eszköze, hogy az ebek megértsenek bennünket. Máskülönben ugyanis – ahogyan az állatok általában – kerülik egymás tekintetét, hiszen ez az agresszió egyik kifejeződése. Hosszú evolúciós folyamat eredménye tehát, hogy a kutyák elviselik, illetve értelmezni tudják az ember pillantását, sőt „válaszolnak” is rá.

Bármennyit is tudunk már a kutyák ugatásáról és más jelzéseiről, hiú remény, hogy valaha is beszélgetni fogunk velük. Az etológus szerint az ugatással csupán jelenbéli érzelmi állapotukról „mesélnek” az ebek, így sosem tudhatjuk meg tőlük, hogy mi mindent láttak, míg a kertben játszottak.

A fenti kísérletek alapján 2014-ben az ELTE Etológia Tanszék kutatócsoportja a világon elsőként bizonyította, hogy az ugatás releváns információt hordoz a többi kutya számára is, terepen. A közlemény az Applied Animal Behaviour Science etológiai folyóiratban jelent meg. A kutatást Pongrácz Péter egyetemi adjunktus és Miklósi Ádám tanszékvezető professzor vezetésével Szabó Éva, Kis Anna és Péter András PhD-hallgatók végezték.

Pátr nappal ezelőtt, 2016. május 11-én az ELTE Innovatív Kutatói Díját nyerte el a TTK Etológia Tanszékéről Miklósi Ádám, Pongrácz Péter és Faragó Tamás Kutyaugatási hangmintákat tartalmazó adatbázis című kutatás, mely alapján szociális kontextust felismerő algoritmusok kifejlesztése válik lehetségessé. A kutyák hangadásának különböző aspektusai algoritmusokkal detektálhatók, így ezek az adatok a kutya és gazdája közötti kommunikáció vizsgálatához nyújthatnak segítséget.