Vadon élő békák a Zika-vírus ellen

Hyla calcarata Ecuadorban
Fotó: Profimedia

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016 februárjában nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Mivel a Zika-lázat okozó vírust tudottan szúnyogok terjesztik, ezért egyesekben felmerült, hogy a terjesztők ellenfelei talán a békák lehetnek; Argentínában már fel is lendült a háziállatként való eladásuk üzlete.

Ám a Sydney-i Ausztrál Múzeum csúszómászó szakértője, Jodi Rowley blogjában kifejti, hogy ez azért messze nem ilyen egyszerű. A kifejlett egyedek különféle táplálékon élnek, de bármely béka vagy varangyfaj felnőttjeit nézzük, a szúnyogok nem a fő táplálékuk: „Egy hároméves német vizsgálatban bő kétezer béka táplálkozását nyomon követve megállapították, hogy étrendjük kevesebb, mint 1 szalékát képezik szúnyogok.” A szerző rámutat, egyetlen háziállatként tartott béka aligha képes visszafogni a szúnyogáradatot, de a vadon ép populációi, amelyek elérhetik a tízezer egyedet hektáronként, legalábbis egyes béka vagy varangyfajok és ebihalaik esetében már lehetséges, hogy hatással tudnak lenni a szúnyogszámra, azért is, mert a békák és a szúnyogok párzása gyakran ugyanazon a helyen (pocsolyák, árkok, mocsarak) és ugyanabban az időben zajlik.

A világ egyes területei szalamandráinak lárvái viszont valóban oly nagy szúnyogfogyasztók, mutattak rá 2006-ban a Journal of Freshwater Ecologyhogy-ban, hogy valóban képesek visszafogni a szúnyogok elszaporodását.

Jodi Rowley a mai ismeretekre alapozva arra jutott, valószínűtlen, hogy pár béka egy lakásban gátat képes vetni a potenciálisan fertőző szúnyogoknak, de a kinti populációk hatása csakugyan nem elhanyagolható. Végkövetkeztetése: a drámai globális kétéltűcsökkenés súlyos kihatásokkal jár az ökoszisztémák szerkezetét és működését illetően, ezért fontos a populációk egészséges szintjének óvása, mert a környezet mellett közvetetten az emberek egészségére is kihathatnak