Kisméretű kutató kerestetik!

Fotó: SFU
A Johannesburg közelében lévő világörökségi helyszínén lévő barlangban egy szűk folyosón át vezetett az út, ezért a kutatók 2013 októberében Facebook-hirdetést tettek közzé, melyben tapasztalt régészeket és paleontológusokat kerestek az alábbi fizikai feltétellel: „az illető legyen sovány és lehetőleg alacsony”.

Marina Elliott antropológus, olvasta a hirdetést és jelentkezett. Ő akkoriban doktori képzésen vett részt Kanadában, amúgy gyakorlott hegymászó volt, és már vett részt terepmunkán Szibéria és Észak-Alaszka barátságtalan vidékein.  Egy hónap múlva a filigrán lány egy 20 centiméter átmérőjű járaton préselte be magát a dél-afrikai barlangba, melyben egy eddig ismeretlen emberfaj, a Homo naledi csontja pihentek.

Elsőként csusszant be a hat kiválasztott kutató közül a kamrába, ahol a barlangászok korábban fosszíliákat találtak. A járat olyan szűk volt, hogy a biztonsági szíjakat sem kapcsolhatta magára. „Azt hittük csak egy csontváz lesz. Kiássuk, és aztán megyünk a dolgunkra” – emlékszik vissza Elliott. „Amikor azonban bejutottam, akkor láttam meg, mi is vár ránk. Körbevilágítottam a fejlámpámmal, és mindenütt csontok hevertek.” A helyszínen gondosan becsomagoltak minden egyes darabot, majd a kutatók és barlangászok kézről kézre kiadogatták a felszínre. Három hét alatt 1550 maradványt ástak ki, melyek 15 különböző egyénhez tartoztak, és – mint kiderült – újabb ágat adtak hozzá az emberiség családfájához.

A doktori fokozat megszerzése után Marina Elliott Dél-Afrikába költözött, hogy Bergerrel folytathassa a csontok feltárását, elemzését és kormeghatározását. 2016-ban a National Geographic Society is támogatja munkájában.

Talán a sors szőtte a kutató tudományos életfonalát? Tíz évvel korábban ugyanis Elliot az emberiség történetéről szóló tanfolyamon vett részt. Akkor döntötte el, hogy felhagy az állatorvosi terveivel és antropológus lesz.