Robotdenevér
Nem könnyű átlátni, hogy minden rendben zajlik-e a hatalmas építkezésen, hogy az ütemterv szerint folyik-e a munka.
Szilikonanyagú szárny akár hatszázszorosára is megnyúlhat mozgás közben, így jelentős mennyiségű energiát takaríthat meg a repülés során.
Fotó: ADOBE STOCK
Leginkább ez a probléma sarkallta az Illinois Egyetem kutatóit a denevérek repülési módszerét utánzó drón, a RoboBat megalkotására. Fejlesztés alatt álló szerkezetük kevésbé balesetveszélyes, mint a hagyományos drónok – a gyorsan pörgő rotorok ugyanis komoly sérüléseket okozhatnak.
A kutatók nem csupán pompás repülési képességei, fordulékonysága miatt választották modellül a denevért; a bőregerek rugalmas, bőrhártyás szárnyukkal ráadásul jóval energiatakarékosabban haladnak a levegőben, mint a rotorjait nagy fordulatszámon pörgető drón. Seth Hutchinson és csapata szerint magasról indítva a RoboBat sokkal tovább maradhat a levegőben, mint a hagyományos drónok, ugyanis röpte legnagyobb részében, akárcsak a denevérek, széttárt szárnyakkal siklik a levegőben.
A két-három arasznyi szerkezet persze nem csak azt térképezhetné fel, hogy minden rendben zajlik-e a nyüzsgő építkezésen. Fejlesztői szerint kisebb postacsomagok kézbesítésére is alkalmas lesz, mert bonyolult terepviszonyok között is biztonsággal navigál majd, nem veszélyezteti az emberek testi épségét.
A múlt szárnyas óriásai
Egy új kutatás azt mérte fel, vajon a valaha élt legnagyobb röpképes pteroszauruszok és madarak miként emelkedtek fel a talajról, és tudtak-e vitorlázva repülni.
A James Webb-űrteleszkóp a Naprendszert is figyeli
Az űrteleszkóp műszereinek beállítása a végéhez közeledik, azonban a távoli világok mellett a Föld bolygótestvéreit is megfigyelheti majd.
Talajroncsoló gépek
Egyes mezőgazdasági gépek tömegükben vetekednek az óriási, szauropoda dinoszauruszokkal, messze meghaladva a jelenlegi legnagyobb tömegű szárazföldi állatokat, az elefántokat.
A maják fogdíszei gyógyhatásúak is lehettek
Számos olyan maja fog maradt fenn, amelyeket ékkövekkel díszítettek, egy új kutatás szerint ennek nemcsak esztétikai, hanem gyógyító szerepe is lehetett.
Komplex ökoszisztémát alkottak a prekambriumi állatok
Bolygónk élővilágában az egyik legdrámaibb fordulatot az jelentette, amikor, pár milliárd évnyi tisztán mikrobiális élet után, az ediacara időszak végén, mintegy 580 millió évvel ezelőtt megjelentek bolygónk első összetett, többsejtű állatai.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
