Robotdenevér
Nem könnyű átlátni, hogy minden rendben zajlik-e a hatalmas építkezésen, hogy az ütemterv szerint folyik-e a munka.
Szilikonanyagú szárny akár hatszázszorosára is megnyúlhat mozgás közben, így jelentős mennyiségű energiát takaríthat meg a repülés során.
Fotó: ADOBE STOCK
Leginkább ez a probléma sarkallta az Illinois Egyetem kutatóit a denevérek repülési módszerét utánzó drón, a RoboBat megalkotására. Fejlesztés alatt álló szerkezetük kevésbé balesetveszélyes, mint a hagyományos drónok – a gyorsan pörgő rotorok ugyanis komoly sérüléseket okozhatnak.
A kutatók nem csupán pompás repülési képességei, fordulékonysága miatt választották modellül a denevért; a bőregerek rugalmas, bőrhártyás szárnyukkal ráadásul jóval energiatakarékosabban haladnak a levegőben, mint a rotorjait nagy fordulatszámon pörgető drón. Seth Hutchinson és csapata szerint magasról indítva a RoboBat sokkal tovább maradhat a levegőben, mint a hagyományos drónok, ugyanis röpte legnagyobb részében, akárcsak a denevérek, széttárt szárnyakkal siklik a levegőben.
A két-három arasznyi szerkezet persze nem csak azt térképezhetné fel, hogy minden rendben zajlik-e a nyüzsgő építkezésen. Fejlesztői szerint kisebb postacsomagok kézbesítésére is alkalmas lesz, mert bonyolult terepviszonyok között is biztonsággal navigál majd, nem veszélyezteti az emberek testi épségét.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
