Burjánzó problémák

Magyarország lakosságának másfélszerese: évente csaknem ennyi beteget diagnosztizálnak daganattal a világon.

Génhiba, vírus, alkohol – mindegyik bűnrészes lehet
Májkarcinómából (HCC) elkülönített sejt pásztázó elektronmikroszkópos, számítógéppel színezett, 4000-szeres nagyítású képe. A sejtfelszínen jól látszanak a jellegzetes vékony képletek, az úgynevezett filopódiumok. A májdaganatok között ez a típus a leggyakoribb. A vizsgálatok szerint kockázati tényező a genetikai hiba, az alkoholizmus, a B és a C típusú vírusos májgyulladás. Az elmaradott országokban regisztrált daganatos betegek közel felénél krónikus májgyulladást mutattak ki.
Fotó: SAFA
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2030-ra ez a szám több mint húszmillióra nő. A rák világszerte vezető haláloknak számít, és csaknem negyedével gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél. A két nem a kezeléshez is máshogy viszonyul: egy egyesült államokbeli tanulmány szerint a férfi betegek több információt és kevesebb érzelmi támogatást igényelnek az egészségügyi személyzettől, mint a nők.
Illusztráció: NGM/ Forrás: WHO
Hazánkban a halálozások negyedét daganatos betegségek okozzák, és ezek aránya erős növekedést mutat: 2011-ben közel másfélszer annyian hunytak el rákban, mint ötven esztendeje.
Az EU-s rákstatisztikákban Magyarország az utolsó helyen áll: nálunk halnak meg a legtöbben rákbetegségben – az európai átlagnál csaknem kétharmaddal többen. A WHO állásfoglalása szerint a kockázat egészséges életmóddal csaknem harmadával csökkenthető: a dohányzás több mint hússzorosára növeli a tüdő- és szájüregi daganatok kialakulásának veszélyét, és összefüggés mutatható ki az elhízás, az alkoholfogyasztás meg a prosztatarák között.