Előkerült a brit Szibéria-kutató gőzhajója
A 120 tonnás hajó Joseph Wiggins kereskedelmi hajós, felfedező irányítása alatt a Jeges-tengeren keresztül akart eljutni Nagy-Britanniából Szibériába, amikor 1878-ban az orosz partoknál elsüllyedt. Az Orosz Földrajzi Társaság két kutatója az Északi-sarkkörhöz közeli Gorosika falu közelében, a Jenyiszej folyó medrében talált rá a roncsra.
A brit hajó volt az első óceánjáró, amely behajózott a Jenyiszejre, a Kara-tengerbe ömlő legnagyobb orosz folyóba, és az első, amely az északkeleti-átjáró hajózási útvonalon haladt.
„Nehéz megmondani mennyire jó állapotban van a roncs. Iszap és homok borítja, csupán a hajó tatja vízszint feletti részének egy darabja látható” – közölte Alekszander Goncsarov az Interfax orosz hírügynökséggel. További feltáró munkák kellenek ahhoz, hogy megállapítsák, kiemelhető-e a hajóroncs – tette hozzá.
Joseph Wiggins egyike volt azoknak a 19. századi felfedezőknek, akik hittek a fában és nyersanyagokban gazdag Szibériával való tengeri kereskedelem megvalósításában. Szembe menve a kor hagyományos gondolkodásával, amely szerint az északi-sarkvidéki tengeri útvonal a szinte állandó jégtakaró miatt hajózhatatlan, ő maga finanszírozta az expedíciót az Ob-öbölhöz 1874-ben, bizonyítva, hogy a Kara-tengeren át lehet hajózni.
1875 nem sikerült eljutnia a Jenyiszej folyóhoz, ám ez nem tántorította el céljától, és 1876-ban új befektetők támogatásával a The Thames fedélzetén elérte a Jenyiszejt, majd a hajót a tél beköszöntével a folyón hagyta. Az Orosz Fölrajzi Társaság adatai szerint egy évvel később megpróbált északabbra hajózni, de zátonyra futott, és hajója belefagyott a sekély vízbe, majd 1878-ban a tavaszi olvadáskor elsüllyedt – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.
Wigginst később III. Sándor orosz cár kitüntette, amiért a transzszibériai vasút számára vasúti síneket szállított a Jenyiszejhez 1893-ben. A brit Királyi Földrajzi Társaság egy évvel később szintén kitüntette Murchison-díjával a Kara-tengeri útvonal megnyitásáért.
Forrás: MTI
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
