Madársisak
Messziről tompa munkazajnak hallatszik csupán, ám a harkály igencsak erőteljes mozdulatokkal kopogtatja a fák törzsét, akár egy-egy géppuskasorozat.
ILLUSZTRÁCIÓ: BRUCE MORSER
Gyakran óránként 25 kilométeres sebességgel hajtja végre villámgyors fejmozdulatát, napi teljesítménye pedig elérheti a 12 ezer „leütést”.
A harkály fejét ezek szerint sorozatban érik az erős ütések. Rendkívüli ez a terhelés: a mi agyunkban már csekély töredéke is komoly károsodást okozna, a harkálynak azonban meg se kottyan – hála különleges anatómiájának. A madárvilágban egyedülálló módon a harkály csőre és koponyája ugyanis nem alkot egységet: a kettőt rugalmas, szivacsos szövet választja el. Ez a speciális réteg jócskán csillapítja a csapások okozta ütést.
Anirudha Surabhi, a londoni Royal College of Art végzős formatervező hallgatója kerékpáros balesete körülményein elgondolkodva döntött úgy, hogy diplomamunkaként újfajta sisakot tervez. A könnyű, mégis erős fejfedőhöz a harkályok ütéscsillapító berendezése adta az ihletet. Sokféle anyaggal, például üveggel, parafával, szénszállal, gumival is kísérletezett. Végül – bármily meglepő – a hullámkarton vált be legjobban. Kranium („Koponya”) fantázianevű, immár több európai országban és Japánban is kapható sisakja 15 százalékkal könnyebb, mint a hagyományos biciklis sisakok, mégis háromszor nagyobb ütést visel el.
A lakosság is segíthet az új kullancsfajok felderítésében
A citizen science (civilek bevonása a tudományos kutatásba) módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít.
Fél dekánál több só már sok!
Új ajánlásokat fogalmazott meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élelmiszerek és italok sótartalmának csökkentésére. A szervezet napi 5 grammnál kevesebb sófogyasztást ajánl - tette közzé a hírt az MTI.
Nanotechnológia segíthet a bélrák gyógyításában
A gyógyszerek eljuttatásában lehetne szerepe a technológiának, így sokkal hatékonyabbá tehető a világ harmadik leggyakoribb és második leghalálosabb daganatos megbetegedésénél.
Sikeres volt a SpaceX tesztje
Úgy tűnik, végre a prototípus mellé szegődött a szerencse, a Starship SN15 ezúttal sikeresen és épségben landolt a teszt végén.
Tényleg 150 emberrel lehet közeli kapcsolatunk?
Robin Dunbar brit antropológus az 1990-es években az agy szerkezetéből kiindulva arra jutott, hogy egy ember kényelmesen nagyjából 150 közvetlen kapcsolatot képes fenntartani – ez az úgynevezett Dunbar-szám.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
