Madársisak
Messziről tompa munkazajnak hallatszik csupán, ám a harkály igencsak erőteljes mozdulatokkal kopogtatja a fák törzsét, akár egy-egy géppuskasorozat.
ILLUSZTRÁCIÓ: BRUCE MORSER
Gyakran óránként 25 kilométeres sebességgel hajtja végre villámgyors fejmozdulatát, napi teljesítménye pedig elérheti a 12 ezer „leütést”.
A harkály fejét ezek szerint sorozatban érik az erős ütések. Rendkívüli ez a terhelés: a mi agyunkban már csekély töredéke is komoly károsodást okozna, a harkálynak azonban meg se kottyan – hála különleges anatómiájának. A madárvilágban egyedülálló módon a harkály csőre és koponyája ugyanis nem alkot egységet: a kettőt rugalmas, szivacsos szövet választja el. Ez a speciális réteg jócskán csillapítja a csapások okozta ütést.
Anirudha Surabhi, a londoni Royal College of Art végzős formatervező hallgatója kerékpáros balesete körülményein elgondolkodva döntött úgy, hogy diplomamunkaként újfajta sisakot tervez. A könnyű, mégis erős fejfedőhöz a harkályok ütéscsillapító berendezése adta az ihletet. Sokféle anyaggal, például üveggel, parafával, szénszállal, gumival is kísérletezett. Végül – bármily meglepő – a hullámkarton vált be legjobban. Kranium („Koponya”) fantázianevű, immár több európai országban és Japánban is kapható sisakja 15 százalékkal könnyebb, mint a hagyományos biciklis sisakok, mégis háromszor nagyobb ütést visel el.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
