Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Tudomány

Zoológus, biológus, szexológus

2016.08.25.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

1956. augusztus 25-én hunyt el Bloomingtonban Alfred Kinsey amerikai zoológus, biológus, a szexológia tudományának megalapítója.

Fotó: Wikipedia

A New Jerseyben lévő Hobokenben született 1894. június 23-án. Szigorú erkölcsi előírások szerint élő metodista családból származott, ahol a nemiség még véletlenül sem kerülhetett szóba. Gyerekkorától fogva érdeklődött a természet iránt, ám apja nyomására mérnöknek tanult. Két év után azonban végképp megbizonyosodva arról, hogy ez nem az ő világa és félbehagyta tanulmányait. Biológiát és pszichológiát kezdett hallgatni, 1920-ban szerzett doktori fokozatot a Harvard Egyetemen. Ezután az Indiana Egyetemen a zoológia tanára, kilenc év múlva professzora lett.

A gubacsdarazsakkal, ezekkel az apró, vörös vagy fekete színű, rovarokkal kezdett foglalkozni. Fáradhatatlan megfigyelőként, aprólékosan rendszerező tudósként számos tudományos cikket és két könyvet tett közzé e tárgyban. A világ legnagyobb gubacsdarázs-gyűjteményét hozta létre, amelyet az Amerikai Természettudományi Múzeum őriz. 1921-ben megnősült, a házasságból négy gyermek született.

A tanártársai és felesége által is csak – a Professor Kinsey rövidítéseként – Proknak nevezett Kinsey a harmincas évek közepétől az emberi szexuális viselkedéssel foglalkozott. Hallgatói kérésére házassági kurzust is indított, és előadásai a házasság biológiai vonatkozásairól, a szexről is szóltak.

Kinsey felkészülés közben ébredt rá arra, hogy a tudomány nagyon keveset tud a partnerkapcsolatok szexuális vonatkozásairól. Kollégáival ezért kutatócsoportot alakított, hogy interjúkat készítsenek a hálószobatitkokról, először csak férfiakkal, majd nőkkel is. Ügyelt arra, hogy a kérdezőbiztosok barátságosak legyenek és a hallottakat közömbösen fogadják, kutatási területe a melegbároktól a polgári környezetig terjedt, még pedofilokkal is készített interjút. Módszertanát később számos kritika érte, mert egyes társadalmi csoportok (börtönviseltek, prostituáltak) felülreprezentáltak voltak a mintában. Az is torzította az adatokat, hogy mivel akkoriban a szexualitás tabutéma volt, nem minden társadalmi rétegből voltak hajlandóak részt venni a kutatásban.

1947-ben az egyetemen létrehozta a ma már az ő nevét viselő Szexológiai Intézetet, melynek első igazgatója lett. Az intézet komoly támogatást kapott az egyetemtől, a Rockefeller Alapítványtól és a Nemzeti Kutatási Tanácstól is. Az általa publikált Kinsey-jelentésekben megvetette a modern szexológia alapjait. Az első kötet, A férfiak szexuális viselkedése 1948-ban jelent meg. A több mint 17 ezer interjúból kiderült, hogy a megkérdezettek 67 százalékának volt szexuális kapcsolata a házasságkötés előtt, 58 százalékának házassága idején is volt más nőkkel viszonya, 92 százalékuk végzett időnként önkielégítést, és 40 százalékuknak voltak homoszexuális tapasztalatai. A könyvet lelkes ünneplés és mély felháborodás fogadta, mindenesetre bestseller lett, számos nyelvre lefordították.

Még nagyobb feltűnést keltett az 1953-ban publikált A nők szexuális viselkedése, amely mérföldkőnek bizonyult, hiszen Amerikában először tárgyalta nyíltan a női szexualitás kérdését. A majdnem ezer oldalas, száraz és táblázatokkal zsúfolt könyvből kiderült, hogy az amerikai nők 62 százaléka végzett önkielégítést, csaknem 50 százalékuk már a házasságkötés előtt szerzett szexuális élményeket, és 26 százalék ismert el házasságon kívüli kapcsolatokat. Kitört a botrány, az Európában állomásozó amerikai csapatok könyvtárában tiltólistára került a jelentést, amelyből így is 300 ezer példány kelt el. Kinseyt erkölcstelen perverznek bélyegezték, aki megkérdőjelezi a hagyományos amerikai értékeket, a közvélemény nyomására a Rockefeller Alapítvány megvonta tőle a támogatást.

Kinsey elmélete szerint a szexuális irányultság hagyományos kategóriái helyett (heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális) a szexualitást olyan kontinuumként (Kinsey-skála), kell felfogni, melynek egyik végpontján (0-s érték) a kizárólag heteroszexuális, másik végpontján (6-os érték) a kizárólag homoszexuális irányultság található. Az emberek többsége a két véglet között helyezhető el, a szexuális ingerekre nem reagálókat (aszexuálisok)  X kategóriába sorolta. (Kinsey egyébként maga biszexuális volt, amit számos független forrás is megerősített.)

Kinsey munkássága ma is vitákat vált ki, akadnak, akik még szakmai értékét is vitatják. Sokan a szexuális forradalom elindítóját látják benne, mások viszont Amerika megrontóját, aki felelős az AIDS, a pedofília és a pornográfia elterjedéséért. Paul Gebhard, a Kinsey Intézet későbbi vezetője kifinomult statisztikai módszerekkel korrigálta a korábbi minta torzító hatásait, az 1973-ban publikált új jelentés szerint – a kutatók legnagyobb meglepetésére – a friss adatok nem tértek el jelentősen a Kinsey által közöltektől.

Életéről Liam Neeson főszereplésével sikeres film készült 2004-ben, és ugyanebben az évben jelent meg T. Coraghessan Boyle: Belső kör című életrajzi könyve is.

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket