Eleonóra, Zelmira, Péter2024. február 21., szerda
Tudomány

Egy hazai kutatógárda sikere

2016.09.01.ELTE
National Geographic Magyarország

Magyar kutatók – Pál Gábor (ELTE TTK), Dobó József és Gál Péter (MTA TTK) a világon elsőként azonosították egy eddig ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét.

Fotó: Profimedia

Egyúttal feltárták a vérplazma egyik leghatékonyabb antimikrobiális folyamatának, a komplementrendszer alternatív útjának aktivációs mechanizmusát is. Az eredmények hozzájárulhatnak számos autoimmun kór, például egyes vesebetegségek és a vaksághoz vezető időskori makuladegeneráció terápiájának kifejlesztéséhez. A felfedezésükről szóló közlemény a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports szaklap hasábjain jelent meg 2016 augusztusában.

Veleszületett immunitás, komplementrendszer
A veleszületett immunválasz elemei (molekulák, sejtek) – az ellenanyagokon, B- és T-sejteken alapuló, lassan szerveződő adaptív immunválasszal ellentétben – születésünk pillanatától kezdve folyamatosan készenlétben állnak, hogy veszély esetén akcióba lépjenek, és megvédjék szervezetünk épségét. A komplementrendszer a véralvadási rendszerrel rokonságot mutató fehérjehálózat, amely a veleszületett immunitás központi elemeként haladéktalanul támadást intéz a betolakodó kórokozókkal szemben. Fehérjebontó (proteináz) komponensei inaktív előalak (zimogén) formában termelődnek, és csak veszély esetén aktiválódnak egy másik proteináz molekula hasítása révén. Az aktivált proteinázok további zimogéneket hasítanak, ami egy lavinaszerű (kaszkád) folyamatban tömeges proteináz aktiválódáshoz vezet.

Ez az ősi rendszer létfontosságú védvonalat biztosít, de hibás szabályozása esetén a saját szervezetünket is megtámadhatja. A komplementrendszer három ágon, a klasszikus, a lektin és az alternatív úton aktiválódhat, amelyek közös útvonalban végződnek.

Alternatív út, a D-faktor aktiválódásának rejtélye
A komplementrendszer legpusztítóbb ágának, az alternatív útnak a csúcsán a D-faktor nevű proteináz áll. Ez a kulcsfontosságú enzim kivételes módon nem zimogén, hanem már hasított, aktív állapotban található meg a keringésben. A D-faktor felfedezése óta, azaz mintegy 70 éve rejtély, hogy a vérben mi végzi a zimogén forma hasítását, azaz mi aktiválja ezt az enzimet.

Az enigmatikus MASP-3 proteináz
A komplementrendszer legkésőbb felfedezett proteináza az MASP-3. Az enzimet dán kutatók azonosították 2001-ben, és azonnal éles nemzetközi verseny indult az MASP-3 élettani szerepének kiderítésére. A feladat óriási kihívásnak bizonyult: 15 évnyi, kudarcokkal terhelt kutatás során egyetlen olyan MASP-3 által hasítható fehérjét sem azonosítottak, melynél a hasításnak bizonyíthatóan élettani jelentősége lett volna. Az MASP-3 génjének kiütésén alapuló egérkísérletek, illetve örökletesen MASP-3-hiányos emberek vizsgálata ugyan arra utalt, hogy az MASP-3 enzimnek szerepe lehet az alternatív út aktiválásában, de ezek a kutatások komoly ellentmondásokhoz vezettek.

A D-faktor (FD) a komplementrendszer alternatív útvonalának kulcsenzime. Feladata az alternatív út beindítása a C3b-hez kötött B-faktor (FB) aktiválása által. Kódoló génjének szekvenciája alapján a D-faktor egy propeptidet is tartalmazó inaktív zimogén (pro-FD) formában keletkezik. Ezzel szemben a D-faktor szinte kizárólag propeptidet már nem hordozó, aktív formában kering a vérben. Mostanáig nem volt ismert, hogy pontosan mely enzimek hasítják el a vérben keringő D-faktor zimogénjét, és hol zajlik ez az aktiválás. A magyar kutatók bebizonyították, hogy a vérbe jutó D-faktor zimogénjének aktiválását kizárólag a komplementrendszer lektin útjának egyik proteináz komponense, a korábban ismeretlen szerepű MASP-3 végzi. Felfedezésük nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a komplementrendszer e két útvonala között szoros kapcsolat áll fenn. (Az ábrán a piros nyilak proteolitikus hasítást, a szürke nyilak átalakulást jelölnek.)

Magyar kutatók összefogása a rejtélyek megoldására
Unikális fejlesztéseinek köszönhetően végül egy hazai kutatógárda oldotta meg mindkét rejtélyt. Az ELTE Természettudományi Kar Biokémiai Tanszék Pál Gábor által alapított Irányított Fehérjeevolúció Kutatócsoportja tíz éve működik sikeresen együtt a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Gál Péter által vezetett Szerkezeti Biofizika Kutatócsoportjával. Utóbbi több évtizede kutatja az immunrendszer – azon belül is a komplementrendszer – működését. A hazai konzorcium négy éve határozta el, hogy megfejti az MASP-3 enzim szerepét.

A felfedezéshez vezető út: génsebészet, irányított evolúció, fluoreszcens nyomkövetés
A Pál Gábor és Gál Péter vezette konzorcium az MASP-3 élettani szerepének tisztázásához három kulcsfontosságú fejlesztést hajtott végre. Laboratóriumi körülmények közt baktériumokban termelve állítottak elő emberi MASP-3 enzimet aktív formában, nagy tisztaságban, génsebészeti módszereket alkalmazva. Mivel a természetben nem ismert az MASP-3-gátlószer, a világon elsőként irányított fehérjeevolúcióval kifejlesztettek egy szelektív MASP-3-inhibitort. Emellett kifejlesztettek egy érzékeny mérési módszert, amellyel emberi vérben nyomon tudták követni a zimogén D-faktor aktiválódását. Ehhez a zimogén D-faktort rovarsejtekben termelték, és fluoreszcens festékkel jelölték. A fenti fejlesztéseket elsősorban Szakács Dávid (ELTE Biokémiai Tanszék), valamint Dobó József és Oroszlán Gábor (MTA TTK) végezte.

A rejtélyek megoldása
A kísérletek megdöbbentő eredményre vezettek. Az evolvált szelektív MASP-3-inhibitor tökéletesen meggátolta, hogy az emberi vér eddig azonosítatlan proteináza aktiválja a zimogén D-faktort. Az MASP-3 szerepének 15 éves és a D-faktor aktiválásának 70 éves rejtélye egy csapásra megoldódott. Minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy nyugvó vérben (amelyben sem alvadás, sem gyulladás nem zajlik) az MASP-3 a zimogén D-faktor kizárólagos aktivátora. Ez a kettős áttörés és az alternatív út központi szerepe együttesen magyarázza a kutatás tudományos jelentőségét.

Jövőbeni tervek
Az MASP-3 enzimmel kapcsolatos hazai kutatások két fő irányban folynak tovább. A tipikus proteináz szabályozást követve az MASP-3 zimogén állapotban kerül ki a termelő sejtekből. Ebben az inaktív állapotában nem képes aktiválni a zimogén D-faktort. Először azt szeretnék tisztázni, hogy nyugvó vérben milyen proteináz aktiválja a zimogén MASP-3 enzimet. Egy másik fontos kérdés, hogy vajon a MASP-3 milyen egyéb fehérjéket képes hasítani. Genetikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy egy ritka, súlyos fejlődési rendellenesség, az ún. 3MC szindróma hátterében a MASP-3-gén olyan mutációi állnak, amelyek inaktiválják az enzimet. A betegség kialakulását eszerint az okozhatja, hogy bizonyos, csak vagy elsősorban a MASP-3 által hasított, egyedfejlődést szabályzó fehérjék processzálása elmarad. Az ELTE és az MTA kutatóinak célja ezeknek a fehérjéknek az azonosítása.

Terápiás jelentőség
A komplementrendszer mindhárom útja fontos szerepet tölt be a fertőzések elleni védekezésben. Amikor azonban az egyes utak szabályozása felborul, az a saját sejtek, szövetek pusztításához vezethet. Alzheimer-kórban például igazolt a klasszikus, míg szívinfarktus és szélütés esetében a lektin út kóros szerepe. Az alternatív út bizonyítottan negatív szerepet játszik egyes vesebetegségek és a fejlett, elöregedő ipari társadalmakban leggyakrabban vaksághoz vezető kórkép, az időskori makuladegeneráció kialakulásában. Az alternatív úttal kapcsolatos betegségek kezelésére jelenleg általános (a végső, közös útvonalat blokkoló) komplementrendszer gátlást vagy D-faktoron keresztüli alternatív út gátlást próbálnak bevetni. Az új felfedezés arra hívja fel a figyelmet, hogy az alternatív útra szelektív stratégia esetében a D-faktor mellett a MASP-3 enzim is fontos gyógyszercélpont lehet.

A madarak már a dinók korában is sokfélék lehettek

A madarak már a dinók korában is sokfélék lehettek

A közvélekedés szerint a madarak mai sokféleségét a dinók 66 millió évvel ezelőtti kihalásának köszönhetjük, egy új kutatás azonban cáfolta ezt.

Globális felmérés a klímaváltozás elleni tettekről

Globális felmérés a klímaváltozás elleni tettekről

Egy világszintű, reprezentatív felmérésből az derült ki, a széles közvélemény támogatja a klímaváltozás elleni fellépést, ám a helyzet mégsem egészen rózsás.

Hamisítvány a rejtélyes ősgyík

Hamisítvány a rejtélyes ősgyík

Egy 280 millió éves, rejtélyes ősgyík fosszíliájáról egy friss kutatás kiderítette, hogy csúnya hamisítvány.

Először kapott hivatalos nevet egy dinoszaurusz

Először kapott hivatalos nevet egy dinoszaurusz

1824. február 20-án nevezte el William Buckland angol természettudós és teológus Megalosaurusnak vagyis „óriásgyíknak" azt az állatot, amelynek csontjait egy Oxford melletti faluban, Stonesfieldben találták meg.

Vicces majmok

Vicces majmok

Az, hogy számunkra időnként viccesek, nem kérdés, de vajon ők maguk is megélik-e a humort egyes helyzetekben?

National Geographic 2024. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

16 500 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket