Ijesztő bohócok

Fotó: Profimedia

Egy 2008-as tanulmány bebizonyította, hogy nem minden gyerek szereti a bohócokat. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kórházak gyermekosztályain gyakran használt bolondos dekorációk kifejezetten rideg környezetet teremtenek.

A bohócokhoz hasonló karakterek régóta léteznek – gondoljunk csak az udvari bolondokra. A múltban ezek a figurák a hatalmasságok kifigurázásával próbálták enyhíteni a társadalmi feszültségeket. A szólásszabadság természetesen addig tartott, amíg a tréfákat a paródia alanya is elviselhetőnek találta.

Az ilyen szórakoztató figurák nyomaira már az ókori Egyiptomban is rá lehet bukkanni, a mai értelemben vett mókamesterek pedig a közép- és reneszánszkori vásárokon jelentek meg. Vérfagyasztó bohócokról azonban ekkortájt még nem tudtunk.

A jelenséget valószínűleg az 1970-es években aktív John Wayne Gacy, azaz a „gyilkos bohóc” hozta létre. A sorozatgyilkos gyermekek születésnapján tűnt fel, és furcsa bohócokat ábrázoló képeket festett. Senki sem tudta, hogy mindeközben férfiakat és fiúkat ölt – összesen 33-at. Az eset nyilvánosságra kerülésével és a férfi elítélésével valószínűleg sokakban szétválaszthatatlanul egybeforrt a pszichopata és a bohóc alakja.

Az egyébként vicces figuráktól való félelem erősödését Hollywood is segítette. A tragédia óta számtalan olyan horrorfilmet mutattak be, melyben bohócokkal igyekeznek frászt hozni a nézőkre.

Ne feledkezzünk meg a pszichológiáról! Frank T. McAndrew, a Knox Főiskola pszichológusa szerint ugyanakkor a bohócoktól való félelem nem tulajdonítható egyetlen gyilkosnak. A háttérben más is állhat: a kétértelműség.

Szakértők a kutatásban 1341 főt vizsgáltak. A 18 és 77 év közti embertől vett fel adatokból a tudós arra volt kíváncsi, hogy az alanyok a felsorolt 44 külső és belső tulajdonság közül melyeket kötik egy hátborzongató személyhez. A kérdőív második részében 21 különböző foglalkozást kellett értékelniük aszerint, hogy mennyire félelmetesek. A harmadik tesztben két ijesztő hobbit kellett felsorolniuk, végül 15 állításról kellett megállapítaniuk, hogy mennyire jellemzik azok a vérfagyasztó karaktereket.

A vizsgálat rámutatott, hogy az emberek a férfiakat sokkal gyakrabban tartják félelmetesnek, az ijesztő vonások pedig általában a kiszámíthatatlansághoz és a zavarkeltéshez köthetők – ilyen például a szokatlan szemkontaktus.

Ami a megjelenést illeti, a különös vonások – a kidülledő szemek, a furcsa mosoly, vagy a hosszú ujjak – önmagában nem tűnnek rémisztőnek. Ha azonban egy személy viselkedésével borzongást kelt, ezek a külső jegyek mind erősítenek a félelemre.

Rami Nader, a Brit-Kolumbiai Egyetem pszichológusa szerint egyéb tényező is állhat a coulrofóbia, azaz a bohócoktól való beteges félelem mögött. A szakember úgy gondolja, az arcot eltakaró smink és festés sokakban azt az érzetet kelti, hogy az illető az identitását és a valódi érzelmeit igyekszik elrejteni.

A bohócfóbia általában a gyerekekre jellemző, később felnőttek nagy rész kinövi. Ne feledkezzünk meg a kórházakban dolgozó bohócdoktorokról, akiknek munkája elősegíti a gyerekek gyógyulását.

Forrás: The Conversation