Alfonz, Zenóbia2020. október 30., péntek
Tudomány

Elmélet már van, de működik-e a gyakorlat?

2016.10.15.Lugosi Péter
National Geographic Magyarország

Számunkra az élet egyik alapja a napfény, míg a kozmikus sugárzás kifejezetten káros. Nem lehetetlen azonban, hogy egyes távoli világok mikrobáinál épp fordítva működik a dolog.

Kozmikus sugárzás a naprendszer peremén
Illusztráció: NASA/Goddard Space Flight Center/CI Lab

A földi élet nem alakulhatott volna ki a Nap nélkül. A növények és a baktériumok egy része is a napfényből él, a fotoszintézis során pedig létrejön az állatok számára elengedhetetlen oxigén. És akkor az emberre gyakorolt közvetlen hatásról, a D-vitamin termelés serkentéséről még nem is beszéltünk.

A kóbor bolygóknál azonban egészen más lehet a helyzet. Ezek az égitestek csillag nélkül, magányosan keringenek a sötét űrben. Egy új elmélet szerint az ilyen objektumokon a kozmikus sugárzás helyettesítheti a napfényt, a nagyenergiájú sugarak felszín alatti ökoszisztémákat táplálhatnak.

A hipotézis egy földi jelenséget vesz alapul. A Desulforudis audaxviator (merész utazó) egy bolygónkon élő baktérium, melyet 2006-ban fedeztek fel. Dylan Chivian, a kaliforniai Berkeley Laboratórium munkatársának analizálása során kiderült, hogy a baktérium a sziklákban lévő urán radioaktív bomlásából nyer energiát, és a számára szükséges aminosavat elő tudja állítani. Az organizmus 2,8 km mélyen, 60 Celsius-fokos hőmérsékleten, anaerob és radioaktív környezetben él.


Desulforudis audaxviator

A mostani elméletet bemutató tanulmány szerzője, Dimitra Atri asztrobiológus a Seattle-i Kék Golyó Tudományos Intézet munkatársa úgy gondolja, a kóbor bolygókon a kozmikus sugárzás a földi radioaktív elemekhez hasonlóan segítheti az élőlények folyadékszétbontását.

Chris McKay, a NASA asztrobiológusa szerint a földi ökoszisztémában van példa a hasonló jelenségre, ezért az elképzelés teljesen kézenfekvő. Arra ugyanakkor kicsi az esély, hogy egy ilyen rendszer a bonyolultabb életforma alapja legyen.

Bár a legtöbb élőlény számára az efféle sugárzás halálos, D. audaxviator bebizonyította, hogy adott esetben kifejlődhet a káros hatással szembeni védelem. Ha a távoli világok apró lakói a felszín alatt élnek, akkor ott eleve biztonságban lehetnek a negatívabb hatásoktól.

Atri szimulációkat is készített, melyek bebizonyították, hogy a Holdat, az üstökösöket, a Marsot, a Plútót és az Európát érő sugárzás elegendő, és megfelelő mélyre hatol ahhoz, hogy tápláljon egy esetlegesen ott élő létformát. Ezeknek az elképzelt lényeknek természetesen vízre, táplálékra, és valószínűleg hőforrásra is szüksége van.

McKay hozzátette, ha léteznek is ilyen mikrobák, az anyagcseréjük igen lassú kell, hogy legyen. „Az összenergia, amely a felszínt elérő kozmikus sugárzásban van, még egy légmentes test esetében is eltörpül a földfelszínt érő napfényben lévő és a fotoszintézis során használt mennyiséghez képest” – tette hozzá a kutató.

A gondolat tehát egyelőre még csak elmélet szintjén él, de Atri mindenképp szeretné bizonyítékokkal is alátámasztani elképzelését. Az asztobiológus meg akarja vizsgálni a D. audaxviator viselkedését egy részecskegyorsítóban, ahol viszonylag jól lehet modellezni a kozmikus sugárzást. Amennyiben a szerkezetben életben marad a baktérium, az komoly érv lehet a hipotézis mellett.

Forrás: Popular Science

Hozzászólások

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

A NASA által használt mesterséges intelligencia (MI) az első, amely hasonló eredményt ért el.

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Az Egyesült Államok az Artemis-program keretében egy olyan űrállomást is létre akar hozni a Holdnál, amely támogatni tudja a későbbi missziókat.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket