A genetika felfedi a csikóhal titkait
A csikóhal teljes génállományának (genomjának) elemzéséből kiderül miért is olyan különlegesek ezek az élőlények.
Hippocampus comes
Fotó: Profimedia
A Nature tudományos folyóiratban 2016 decemberében megjelent tanulmány a csikóhal génállományának evolúciójával foglalkozik. Ez a génállomány a közeli rokonaihoz képest gyorsabb változásra utal.
A csikóhalnak számos figyelemre méltó tulajdonsága van, ezek megkülönböztetik őket a többi haltól. Például hosszú cső alakú pofájuk van kis szájjal, fogak nélkül, nincs has- és farokúszójuk, ráadásul a hímek hordják ki a fejlődő embriót egy költőerszényben. Byrappa Venkatesh molekuláris biológus és munkatársai leolvasták (szekvenálták) és elemezték a tiger tail csikóhal (Hippocampus comes) genomját, hogy megértsék azon jellemzőit, amelyek hozzájárulnak ezekhez az egyedi sajátosságokhoz.
A szerzők szerint a gének elvesztése duplikálódása, a genom szabályozó elemeinek eltűnése vezethetett a csikóhalak gyors evolúciójához. Kiderült, hogy azok a gének, amelyek az utódlásért felelősek, különösen az embriók kiköltéséért, fokozottan jelen vannak a hímeknél. Néhány szabályozó elem eltűnése okozhatta a csikóhal ma is ismert testalakjának fejlődését. A végtagfejlődés szabályozójaként ismert tbx4 gén hiánya miatt veszítették el hasúszójukat. A halak hasi oldalán megvan ez a páros úszó, melynek a mozgás irányításában van szerepe, a csikóhalaknál ez nincs, függőleges pozícióban úsznak.
Az is kiderült, hogy a Hippocampus comesnél hiányoznak a zománcfehérjéért felelős gének, a fogak hiánya miatt alakulhatott ki ilyen csőszerű pofájuk és a kis szájuk. Zsákmányukat nem rágják, hanem egyszerűen beszippantják.
Fordította: Szőts Dávid és Bajomi Bálint – www.bajomibalint.hu