Anasztázia, Tas, Oktávia2021. április 15., csütörtök
Tudomány

Mit tesz agyunkkal a légszennyezés?

2017.01.23.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Mindannyian tudjuk, hogy a szmognak negatív hatása van légzőrendszerünkre. Vajon agyunkat is veszélynek tesszük ki, ha nem friss levegőt lélegzünk be?

2017. január 22-én hazánkban tizenhét település levegőjét minősítette veszélyesnek az Országos Közegészségügyi Központ, és több városban is elrendelték a szmogriadó valamely fokozatát. Franciaországban, Párizsban és Lyonban is hasonló a helyzet.
Fotó: Mohai Balázs/MTI

Úgy tűnik, igen, ugyanis az angliai Lancaster Egyetem honlapján, 2016. szeptember 8-án publikált tanulmány szerint az egyetem kutatói, Barbara Maher vezetésével Mexikóvárosban és Manchesterben elhunyt emberek agyszövetéből vett mintákat vizsgálva azokban grammonként milliónyi olyan részecskére bukkantak, amik szennyezett levegőből származtak. Ezek hatására akár olyan súlyos betegség, mint a memóriavesztéssel járó Alzheimer-kór is kialakulhat, bár ennek lehetséges kockázatát azonban a tanulmány írója, a professzor asszony is csak feltételezi.

Noha viszonylag friss kutatási eredményekről van szó, így természetes, hogy e témával kapcsolatban megannyi kérdés merül fel – tudósokban és laikusokban egyaránt. A légszennyezés emberi agyra gyakorolt hatásáról Farkas Esztert, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Kísérletes Agyi Képalkotás Kutatócsoportjának agykutatóját kérdeztük.

Honnan, az agy melyik területéről vettek mintát a kutatók, és egyáltalán, hogyan jut(hat)nak el agyunkig e parányi részecskék?
A kutatók az agy homloklebenyéből vettek mintát. Ennek valószínű oka lehet az a feltételezés, hogy a kérdéses nanorészecskék az orrüregből, a szaglóidegen keresztül juthatnak az agyba. Az orrüreg nyálkahártyájában megtalálható szaglósejtek valójában idegsejtek, melyek nyúlványaikkal a homloklebeny egy, a szaglásra specializálódott, ősi területéhez, az úgynevezett bulbusolfactoriushoz továbbítják a szaglási információt. A szaglósejtek homloklebenyhez futó nyúlványaiban, vagy azok mentén juthatnak el a részecskék az agyba. Ez az útvonal a gyógyítás szempontjából is fontos, hiszen az agyi mikroérhálózat szintjén működő vér-agy gát nem engedi az anyagok szabad áramlását a vér és az agyszövet között, ellenben az orrnyálkahártya szaglósejtjeinek direkt kapcsolatuk van mind a külvilággal, mind az aggyal.

Tehát akkor a homloklebenyre fejt ki nemkívánatos hatást a légszennyezés?
A megjelent tanulmány alapján egyelőre azt mondhatjuk el, hogy a városi, szennyezett levegőben lévő vastartalmú, úgynevezett magnetit nanorészecskék bejutnak az agyszövetbe, és az idegsejtekben lerakódnak. Bár korábbi kutatások eredményeit is figyelembe véve a tanulmány azt sugallja, hogy egyes idegrendszeri betegségek, például az Alzheimer-kór kialakulásához köze lehet az idegsejtekben talált részecskéknek, ez a lehetőség további vizsgálatok tárgyát képezi. Valószínűsítik viszont, hogy a vizsgált nanorészecskék vastartalmuk révén résztvevői lehetnek olyan biokémiai reakcióknak, amelyek például a sejthártya lipid molekuláit, fehérjéket támadó szabadgyököket termelnek, ezzel az idegsejtek sérülését okozzák.

Szmog belélegzése miatt mennyi idő alatt alakulhat ki elváltozás agyunkban?
Nincs egyelőre közvetlen bizonyíték arra, hogy a szennyezett levegőből az agyba jutó magnetit nanorészecskék kóros elváltozásokat okoznak az idegszövetben, bár közvetett bizonyítékok alapján ennek a lehetősége jogosan merül fel. Ha a részecskék valóban károsak, még nem világos, hogy milyen jellegű- és mértékű elváltozásokkal kell számolnunk. Ezt a kérdéskört bizonyára intenzíven kutatják.

A tanulmányban bemutatott minták életkora szerint a kérdéses nanorészecskék már gyermek- és fiatal felnőttkortól kezdve kimutathatók az agyban. Azt is tudjuk, hogy az Alzheimer-kór elsősorban az idősebbeket érinti. Ha valóban van kapcsolat a légszennyezés és a memória romlása között, az bizonyára egy nagyon hosszú, életen átívelő folyamat kell, hogy legyen.

Ha már a tanulmány felveti az Alzheimer-kór kialakulásának lehetőségét, arról mit érdemes tudnunk?
Elsősorban azért figyelünk rá manapság talán jobban, mert a nyugati társadalmakban egyre nő az idősek aránya, és ez a betegség főként az életkor előrehaladtával jelentkezik. Világszerte a 80 év felettiek 20 százaléka szenved Alzheimer-kórban. Magyarországon körülbelül 200 000 beteget tartanak számon, de a statisztikák azt jósolják, hogy ez a szám 2010-et követő évtizedben megduplázódhat majd. Mivel a betegek mindennapi életükben is segítségre szorulnak, nem csak a pácienseket, hanem közvetlen környezetüket, hozzátartozóikat és gondozóikat is érinti ez az állapot.

A betegség nagyon kismértékben írható a genetika számlájára. Az összes Alzheimer-kóros eset mindössze 2-5 százaléka vezethető vissza genetikai mutációra. A többi esetben környezeti okokat tesznek felelőssé, de ezek közül sem lehet egy konkrét okot megnevezni. Növeli az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét az idős kor, az agy keringésének rendellenességei, a fejsérülés.

Az emberi agy fő lebenyei. Bal oldali nézet. (Gray’sAnatomy 728. számú ábrája).
Illusztráció: Wikipedia

Kialakulásában leginkább érintett agyterület azonban nem a homlok-, hanem a halántéklebeny, pontosabban a lebeny csúcsán elhelyezkedő, a rövidtávú memória kialakításáért felelős hippocampus. A tanulmányban vizsgált régió tehát nem fedi át az Alzheimer-kórban leginkább érintett agyterületet – bár tény, hogy az Alzheimer-kór előrehaladtával az agykéreg egyre kiterjedtebb területen sérül.

Melyek e kór tünetei, laikusként mikor gyanakodhatunk?
Tünetei sokrétűek. Kezdetben fokozódó feledékenységre lehetünk figyelmesek, bár a régen történt eseményekre a beteg jól emlékezik. Az illető elveszítheti térbeli tájékozódó képességét, könnyebben eltéved. Beszélgetések során nem találja a megfelelő szavakat gondolatai kifejezésére. A betegség súlyosbodásával a páciensek elveszítik a tanulásra és az elvont gondolkodásra való képességüket, nem tudnak egyszerű számtani műveleteket elvégezni, mennyiségeket megbecsülni, romlik az írási- és olvasási képességük, nem tudnak egyszerűnek tűnő döntéseket meghozni. A betegség legsúlyosabb fázisában személyiségzavar lép fel; a betegek nyugtalanok, szorongóak, esetenként agresszívek; a legszívszorítóbb pedig, hogy sokszor nem ismerik fel közvetlen hozzátartozójukat sem.

A memória romlásának közvetlen kiváltója az idegsejtek, illetve a köztük lévő kapcsolatok fokozatos elvesztése. Ennek oka lehet az, hogy peptid tartalmú úgynevezett amyloidplakkok rakódnak le az agyszövetben, az idegsejteken belül neurofibrilláris kötegek alakulnak ki, az agy vérellátása elégtelenné válik, illetve gyulladásos folyamatok zajlanak le a szövetben. Mindezek egyenként, de egymást erősítve is az idegsejtek pusztulását okozzák. Az amiloidplakkok tulajdonképpen az idegsejteken kívül egymáshoz tapadt olyan rövid fehérjeszakaszok, úgyszólván b-amiloidpeptidek, amelyek egy, a sejthártyába ékelődő fehérjéről hasadnak le. Az összetapadás, vagy más néven aggregáció egy bizonyos fázisában a peptidkötegek az idegsejtek membránját károsítják. A neurofibrilláris kötegek az idegsejteken belül elhelyezkedő oldhatatlan, csavart fehérjefonalak, melyekről hagyományosan azt gondolják, hogy az idegsejtek nyúlványaiban folyó transzportot gátolják, és az idegsejtek közötti kapcsolatokat megbontják.

Tudomása szerint hazánkban előfordulhat-e, hogy a légszennyezés miatt alakul ki bárkinél ilyen súlyos agyi betegség?
A légszennyezettség kapcsán elsősorban légúti megbetegedésekkel kell számolnunk. Egészen biztosan tisztázni kell a jövőben a szennyezett levegőből az agyunkba kerülő részecskék biológiai hatását, hiszen erre vonatkozóan nincsenek még egyértelmű ismereteink.

Hozzászólások

Hosszabb nyarak, rövidebb telek várnak ránk

Hosszabb nyarak, rövidebb telek várnak ránk

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt.

Megzenésítette a világűrt a NASA

Megzenésítette a világűrt a NASA

Az űrhivatalnál csillagok, galaxisok és fekete lyukak adatai alapján hoztak létre zenét.

Több mint 5000 tonna bolygóközi por hullik a Földre évente

Több mint 5000 tonna bolygóközi por hullik a Földre évente

A mikrometeoritok, vagyis a néhány tized- vagy századmilliméter nagyságú meteoritok mindig is hulltak bolygónk felszínére, a pontos mennyiségüket eddig nem vizsgálták közvetlen mérésekkel.

Haldokló galaxist fotózott a Hubble

Haldokló galaxist fotózott a Hubble

Miután az NGC 1947 elvesztette gáz- és portömegének nagy részét, lassú halványodásba kezdett.

Elhalasztották az Ingenuity első repülését

Elhalasztották az Ingenuity első repülését

Ha a NASA kísérleti helikoptere sikeres lesz, forradalmasíthatja az űrkutatást.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket