Tumorsejtek halálba kergetője

Balra  a normál, jobbra pedig a leukémiás vér összetétele: Erythrocytes: vörösvérsejtek, Neutrophil: granulált fehérvérsejt, Lymphocyte: nyiroksejt, Monocyte: nagy fehérvérsejt, Platelets: vérlemezkék.
Illusztráció: Profimedia

A Nature tudományos folyóiratban 2016 végén megjelent tanulmány nemzetközi szerzőgárdájának élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak. A kutatóintézet együttműködik az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetével is.

A magyar vezetéssel fejlesztett új szer az úgynevezett programozott sejthalál folyamatát serkenti. A programozott sejthalál (apoptózis) az állatokban és az emberi szervezetben is folyamatosan zajló, természetes folyamat, amely a sérült, fertőzött vagy daganatos sejtek „öngyilkosságát” teszi lehetővé.

Az apoptózis során egy soksejtű szervezet sejtjei szabályozott módon, a szervezet élettani igényeinek megfelelően pusztulnak el. A Sydney Brenner genetikus által az 1950-es évek végén megkezdett, majd John Sulston és Robert Horvitz által a 70-es, 80-as években kiteljesített munkát 2002-ben ismerte el orvosi-élettani Nobel-díjjal a tudományos közösség. Bár az apoptózis folyamatának felderítése eredetileg a Caenorhabditis elegans fonalféreg kutatásából indult ki, nem telt sok időbe, míg nyilvánvalóvá vált, hogy a felfedezett mechanizmus jóval általánosabb érvényű: nemcsak valamennyi fejlődő állati szervezet formálásában játszik kulcsszerepet, hanem létfontosságú a felnőtt szövetek „karbantartásában” (homeosztázisának fenntartásában) is.

Míg az egyedfejlődés során az apoptózis a szükségtelenné vált sejtek eltüntetéséről gondoskodik, addig a felnőtt szervezetben a daganatos burjánzás ellen beépített „fékek és ellensúlyok” egyik legfontosabbjaként őrködik sejtjeink sorsa felett. Azáltal, hogy meggátolja a károsodott sejtek osztódását, és öngyilkosságra kényszeríti ezeket, az apoptózis megvédi a szervezetet a sérült vagy fertőzött sejtek további szaporodásának veszélyes következményeitől. Ahhoz tehát, hogy egy daganat a genetikai anyag károsodása ellenére az immunrendszer és a daganatellenes kezelés támadásai közepette is életben maradjon és növekedjék, a tumorsejteknek nem elég potenciálisan korlátlan osztódóképességgel rendelkezniük, de ellenállóvá kell válniuk az őket az apoptózis felé terelő impulzusokkal szemben is.

„A Nature-közleményben ismertetett S63845 molekula a különböző leukémiás megbetegedések kialakulásában szerepet játszó MCL1 protein gátlásával éri el a tumoros sejtek programozott sejthalálát, ily módon megakadályozza a tumor növekedését, illetve kiváltja a meglevő tumoros szövetek visszafejlődését – magyarázza Kotschy professzor.

A Servier Kutatóintézet Zrt. által létrehozott gyógyszerjelölt-molekula több olyan előnyös tulajdonsággal is bír, amilyennel a korábbi, hasonló hatású szerek nem. Ez megkönnyítheti a folyamatot, hogy valóban gyógyszer váljon belőle. A gyógyszerjelölt-molekulával nagyon jó eredményeket értek el leukémiás, limfómás és egyéb daganatos sejttenyészeteken, és ezeket az állatkísérletek során is meg tudták ismételni.

Blaskó Gábor akadémikus és Kotschy András, a Servier Kutatóintézet főigazgatója szerint az emberi (klinikai) próbák még 2017-ben elindulhatnak. A kutatóintézet együttműködik az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is. A kísérleti adatok alapján az új molekula gyógyszer-kombinációkban várhatóan jól beilleszthető lesz a létező daganatterápiás protokollokba, de a kutatók abban is bíznak, hogy akár egyedül alkalmazott gyógyszerként is megállja majd a helyét.

Forrás: mta.hu