Vírusok – sokan vannak és változatosak

HIV, Ebola, Zika – az utóbbi években mintha a semmiből bukkantak volna elő az embert veszélyeztető, pusztító vírusok, amelyekkel szemben védtelennek érezzük magunkat.

Illusztráció: Profimedia
Egy-egy új vagy újnak vélt vírus felbukkanásakor rögtön felmerül az igény a vírus azonosítására, az eddig ismert fajok és típusok rendszerébe való beillesztésére. Ez szükséges a vírusok okozta megbetegedések elleni hatékony védekezéshez, de olyan új, ígéretes távlatokat nyitó kezelési eljárások kidolgozásához is, amelyekben „az ellenséget barátunkká téve” a vírusok az emberre nézve eredendően veszélyes tulajdonságait célzottan igyekeznek felhasználni például káros sejtek elpusztítására vagy immunizálásra, használjuk a vírusokat fegyverként s pusztítsa el azokat a sejteket, amelyekre utasítjuk.
Az osztályozás feladatát a Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottság (ICTV) végzi. A besorolásnál azonban nem pusztán egy-egy új vírus azonosítása okoz nehézséget, már az „új” fogalmának meghatározása is számos kérdést vet fel, hiszen a különböző tudományágak képviselői más-más szempontokat részesítenének előnyben – az orvosok újnak minősítenének egy vírustípust, ha a korábbi vakcina már nem véd ellene, a bioinformatikusok pedig a vírusgenom eltéréseinek bizonyos százalékát tekintik választóvonalnak. A kérdést még további megfontolások is árnyalják: például újnak tekinthető-e ugyanaz a vírus új gazdában.
A vizsgálati módszerek és lehetőségek bővülésének köszönhetően a kutatók megdöbbentő ténnyel szembesültek: a vírusok sokfélesége sokszorosan felülmúlja a korábbi adatokat. A legújabb, tömeges génszekvenálási módszer, a metagenomika segítségével – egy, a Nature-ben megjelent cikk szerint – tengervízből 125 000 új vírusgenomot mutattak ki, ami 16-szorosa az eddig ismert vírusgének számának. Ráadásul előfordulásuk bonyolultsága a különböző fajokban felveti a vírusok evolúciójáról eddig kialakított kép módosítását, ami egyben a „semmiből” való felbukkanásukat is megmagyarázhatja. Ennek folyományaként az ICTV vezetősége 2016-os, Martonvásárban megtartott ülésén forradalmi döntést hozott: a csak szekvenciájuk alapján ismert vírusok is rendszertani besorolást kapnak.
Harrach Balázs állatorvos, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatója a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott, kiemelt előadásában a vírusok rendkívül összetett világába kalauzolja hallgatóságát, felvillantva osztályozásuk nehézségeit, és beszámol a legújabb genetikai módszerekkel végzett vizsgálatok eredményeiről, melyek szerint nagyságrendekkel több vírus létezik, mint korábban gondoltuk.
A Harrach Balázs tudományünnepi előadásáról készült videó és prezentációja az MTA honlapján érhető el.