Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

Mire jó egy magaslégköri ballon?

2017.02.22.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Sokak hiszik egyszerű léggömbnek az emelkedő sztratoszféra-ballonokat, holott ezen eszközök reptetése nem szórakozásból, mindinkább tudományos célból történik.

Ez a felvétel 31 km magasságban készült, a Balatont és a Dunát látjuk egyetlen képen. A képet 2016.06.17-én készítettük a Stratolab-6 repülés során.
Fotó: Dél-Alföldi Magaslégköri Ballon Csoport

Egy augusztus 25-ei indítás kapcsán jutott eszünkbe, hogy kicsit jobban körüljárjuk e témát. Aznap délelőtt Csongrádról, a Tisza mellől engedtek útjára egy magaslégköri ballont a Dél-Alföldi Magaslégköri Ballon Csoport tagjai. Miért éppen Csongrádra esett a választásuk? Ennek oka, hogy ugyanakkor egy amatőr rádiós találkozó is zajlott a Tisza-parti városban, így a rádiósok a felengedés során is próbálgathatták műszereiket. Tehát adott volt a lehetőség a két esemény összeegyeztetésére. Bárki megnézhette azt is, ahogyan a rádiósok műszereik segítségével kapcsolatot teremtenek az éppen emelkedő ballonnal. Régebben kéthavonta engedtek fel egy-egy ballont légkör-megfigyelési és adatgyűjtési céllal, ugyanis az Országos Meteorológiai Szolgálat minden esetben megkapja a reptetések során összegyűlt adatokat, amikből aztán a légköri viszonyokkal, az időjárással kapcsolatos információhoz jutnak a Szolgálat munkatársai. Nem volt ez máshogyan a csongrádi felbocsájtás esetén sem.

Mivel fel-feltámadt a szél, mielőtt felengedték a ballont, nem került a gondolába akciókamera. Szélcsendes időben bátrabban állítják össze a műszercsomagot, tudvalevő ugyanis, hogy olyankor sokkal könnyebben megy a levadászás, tehát a drága kütyük is sokkal nagyobb eséllyel lelhetők fel.
Fotó: Sarusi István

Így néz ki a sztratoszféraballon landolás után. A műszerek között helymeghatározó van, ami nagyban segíti a visszaesés utáni „levadászást”, ahogy a ballonozók nevezik a begyűjtést. Bár törekszenek rá, hogy megtalálják a visszatért műszereiket – például ha fa lombjába esik a gondola, a levadászás meglehetősen nehéz.
Fotó: Sarusi István

Dr. Hegedüs Tibor, fizikus-csillagász, az SzTE Bajai Obszervatórium igazgatója válaszolt kérdéseinkre, aki mint az iménti ballonos csoport vezetője, tevékeny részese volt a felengedés megszervezésének.

Milyen magasra emelkedik egy ilyen ballon?
Ballonjaink általában 32-40 kilométer közötti magasságig képesek feljutni. Ez több paramétertől is függ: elsősorban a ballon gyártásakor kialakított szerkezetétől, anyagától, vastagságától.

Felszállás! Láthatóan nem sajnálták a kötelet a ballonfelengedők. Ennek gyakorlati oka, hogy a magasban egy esetleges légörvényben a gondola rövid kötélzet esetén a ballonnak csapódva simán kidurranthatja azt. Ezzel idő előtt, adatrögzítés nélkül érhetne véget a repülés.
Fotó: Sarusi István

Rögtön, felszállás után már küldte is a jeleket a ballon adója. A felengedésen jelen levő rádióamatőrök vevőikkel gyorsan be is fogták a laikus fül számára csak rendszertelen sípolásokként hallható „adást”. Hozzáértő szakemberek ezekből a szignálokból pontosan tudták, hogy a ballonnal minden rendben van. Később, a repülés adatait folyamatosan nyomon követték egy laptopon.
Fotó: Sarusi István

Hogyan épül fel egy ilyen ballon?
A repülő komplexum többnyire három, jól elkülöníthető részből áll, amit különböző erősségű kötélzet tart össze. Felül található a hidrogén-, vagy héliumtöltésű ballon. E levegőnél könnyebb gázok valamelyike emeli magasba a szerkezetet: külön-külön, vagy hidrogén, vagy hélium. Sokan az utóbbira esküsznek, mert biztonságos (nem robbanásveszélyes), míg a hidrogénnel igen óvatosan kell bánni. Ez azonban nagyságrendileg öt-hatszor olcsóbb, mint a hélium. A ballon alatt van az ejtőernyő, amihez pedig a „gondolát” kötjük: ez utóbbiban vannak a műszerek, fényképezőeszközök, telemetriai egységek.

Hogyan „működik” a magaslégköri ballon?
A hordozó ballon maga egy passzív szerkezet. Felfújáskor a belsejébe került hidrogén töltet nyomása a külső nyomás drasztikus csökkenésével a kezdetben körülbelül 2 méter átmérőjű ballont 25-30 kilométer magasságban ház nagyságúra tágítja (12-15 méter átmérőjű is lehet). Végül a gumianyag szakítószilárdsága nem bírja tovább a nagy feszítő erőt, és akkor szétrobban a ballon. A légritka térben kezdetben szinte ellenállás nélkül zuhanó műszercsomagot a sűrűbb rétegekhez érve az önkinyíló ejtőernyő elkezdi fékezni, és jó esetben kevesebb, mint 20 km/órás sebességgel ér földet a műszercsomag.

Mit vizsgálnak vele?
Eddig a felszínt fényképeztük és a ballon fizikai viselkedését is vizsgáltuk a repülések során, így elsősorban a felrobbanást jellemző körülményeket, a felrobbanás időpontját, lefolyását.

Miért érdemes fényképezni a felszínt?
Mert nagyon sok gyakorlati alkalmazást tud kiszolgálni: a régészeti kutatások segítését, a belvízzel elárasztott területek szezonális felmérését, termény-pusztulások, egyéb károk statisztikai felmérésén át egészen a települési struktúrák áttekintő vizsgálatáig. Ezek az űrből remekül elvégezhetőek, viszont egy-egy olyan kép nagyon drága. Repülőgépekről, drónokról pedig csak nagyon kis terület vizsgálható egyidejűleg. A két technológia között félúton van a ballonos fényképezés, amivel akár megyényi területek is áttekinthetőek.

Milyen műszerek vannak a komplexumra szerelve?
Külső-belső hőmérsékletmérő, légnyomás-, páratartalom- és gyorsulás-szenzor. A tápellátást is mérjük.

Ekkorra már nyilvánvaló volt, hogy jócskán túlnőtte a szimpla lufi kategóriáját a ballon. Olyannyira, hogy mivel az átmérője meghaladta a 2 métert, a felengedés pontos helyét és idejét be kellett jelenteni a Légügyi Hivatalnál.
Fotó: Sarusi István

Milyen különbség van a meteorológiai és a magaslégköri ballon között?
Alapvető különbségek: a meteorológiai ballonok felbocsájtásánál nincsenek tekintettel a felengedett műszerek visszaszerezhetőségére. A műszercsomag relatíve olcsó, kisméretű, így a felbocsátó ballon is lehet igen kicsi. Ezért az adatok kinyerése kizárólag direkt lesugárzással történhet, hisz’ a leesés után minden elveszik. A mi csomagjainkban drágább berendezések is utazhatnak, ezért követjük a ballont a teljes repülés során. A meteorológusokat elsősorban csak 12-15 km-ig érdeklik a légköri jellemzők. Bennünket elsősorban csakis a 25 km feletti tartomány érdekel. Kutatásához ki kell használnunk a megengedett 2,5 kg utazótömeget, viszont emiatt nagyobb ballonra van szükségünk.

Milyen konkrét, gyakorlati haszna lehet ennek a felengedésnek a jövőben?
Az ózon vertikális (függőleges) eloszlását szeretnénk vizsgálni direkt módon, a „helyszínen”.

Baja városa, jobbra. Jól látható a Duna-híd és az 55-ös út nyílegyenes átvágása a pörbölyi erdőn.
Fotó: Dél-Alföldi Magaslégköri Ballon Csoport

Miután már szabad szemmel nem láthattuk az emelkedő ballont, egy notebook képernyőjén figyeltük a repülési adatokat. Ehhez szakértői segítséget kaptunk a szervezőktől, így minden jelenlevő laikus megnyugodhatott: nem fulladt kudarcba a reptetés.

Írta:Sarusi István

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket