Akár föl is lázadnak, ha igazságtalanul bánnak velük

Holló (Corvus corax)
Fotó: Profimedia

A kérdésre Claudia Wascher, az állatok viselkedésével foglalkozó brit kutató kereste a választ. A vizsgálati módszer az úgynevezett méltánytalanságtól való idegenkedés tesztje. A kutatás egyik alanya jutalmat kap, kísérleti partnere pedig egy vigaszdíjat.

Az egyik kísérletben résztvevői csuklyásmajmok voltak. A majmoknak zsetont kellett jutalomra cserélni, Az egyik mindig uborkát kapott egy zsetonért cserébe, míg a másik majom, aki egy szomszédos ketrecben volt elhelyezve, de nem volt elszeparálva, szőlőt kapott ugyanennek a feladatnak az elvégzéséért. A majmok jobban szeretik a szőlőt, mint az uborkát, így az a kísérleti alany, aki uborkát kapott, látva a különbséget, hamarosan lázadni kezdett: visszadobta a nemszeretem zöldséget a kísérletvezetőnek.

A csuklyásmajmok tisztában voltak azzal az igazságtalansággal, hogy társuk ingyen kapott jutalmat. Ha az egyik félnek meg kellett dolgozni a jutalomért, és látták, hogy a másik ajándékba kapja ugyanezt, abbahagyták a kísérletben való részvételüket.

Mi a helyzet más állatfajokkal, például a varjúfélékkel? Ezek a madarak társas lények, rugalmas társadalmi rendszereket alkotnak. Segítik egymást a ragadozók elűzésében és megosztják egymással a közösségi információkat, az ételről vagy az ellenségről. Azon megfigyelések alapján, hogy a varjúfélék együttműködnek a vadonban, elvárható, hogy nekik is van igazságosság- és igazságtalanságérzetük.

A teszt ugyanaz volt, mint a főemlősöknél. Négy holló és hat kormos varjú vett részt a kísérletben. A madarak egy darabka sajtot kaptak jutalmul (nagyon szeretik a sajtot), illetve szőlőt vigaszdíjul. Az egyik kísérletben minden kísérleti alany ugyanolyan jutalomfalatot kapott, ha zsetont cserélt a kísérletvezetővel; egy másik tesztben az egyik madár csak szőlőt kapott, a társa pedig sajtot. Az úgynevezett tevékenységi kontroll során pedig a tesztalanynak egy darab sajtra, vagy egy szem szőlőre kellett beváltani a zsetonját, miközben egy másik madár ugyanazt a jutalmat ajándékként kapta, nem kellett hozzá elcserélnie a zsetonját.

A méltánytalansági tesztben a varjú, aki a kísérlet alanya volt, és akivel méltánytalanul bántak, nem vette el a vigaszdíjat. A tevékenységi kontroll során abbahagyták a zseton jutalomra való beváltását, mikor látták, hogy a másik madár különösebb erőfeszítés nélkül kapja meg jutalmát. Mindkét esetben észrevették, milyen igazságtalanul bánnak velük, és úgy döntöttek, nem működnek együtt.

A tesztekből kiderült, hogy a varjúfélék igazságérzete bizonyos emlősökével azonos. Valószínű, hogy a társas együttműködésük során alakulhatott ki bennük, hogy mi igazságos és nem. Az a tény, hogy a jogtalanságtól való idegenkedés nemcsak főemlősfajoknál, de a varjúféléknél is jelen van, azt sugallja, hogy az igazságosság és az együttműködés olyan dolog, ami minden csoportosan élő lényben ott van, segítve a társas lét kialakulását.

Forrás: IFLScience