Genetikai magyarázat a virágos növények kialakulására
Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban őshonos növény genetikai kutatásával kerültek közelebb francia tudósok a virágos növények eredetéhez.
Az eddig ismert legnagyobb velvícsia, 1,4 méter magas.
Fotó: Wikipedia
„Sikerült egy részét megfejtenünk annak, amit Charles Darwin, az evolúció atyja a virágos növények irtózatos rejtélyének nevezett – mondta Francois Parcy, a CNRS francia nemzeti kutatóintézetnek a Grenoble-i Egyetemen dolgozó biológusa. A tanulmány a New Phytologist című szakfolyóiratban jelent meg.
A növények több mint 400 millió éve terjedtek el a Földön, de a virágos növények csak 150 millió éve jelentek meg, előttük voltak a nyitvatermők – ide tartoznak a jelenlegi tűlevelűek is -, amelyek szaporodási módja jóval kezdetlegesebb. „Ezek a növények már feltalálták a magot, de a virágot még nem” – magyarázta Francois Parcy. A 300 millió évvel ezelőtt megjelent nyitvatermők nőivarú és hímivarú tobozok segítségével szaporodnak, a pollent pedig a szél hordja. Ez nem túl hatékony.
Nőivarú velvícsia
Fotó: Wikipedia
A virágos növényeknél sok az újítás. A virágban a sziromlevelek és a csészelevelek által körülvéve egyszerre van jelen a hímivarú porzószál és a nőivarú termő. A magkezdemények pedig a termőben védettek. Ez hihetetlenül hatékony szaporodási rendszer, a kutató szerint. A virágos növények megjelenésének magyarázata után kutatva a tudósok egy különös nyitvatermő, az ezer évnél is hosszabb ideig élő velvícsia (Welwitschia mirabilis) génjeit tanulmányozták. A kizárólag csak Namíbia és Angola part menti sivatagaiban élő velvícsia egy rövid törzsből fejlődik ki, amelyen mindössze két nagy levél található. Furcsa módon a hímivarú tobozaiban néhány steril magkezdemény és nektár található, ami Parcy szerint arra utal, hogy a növény sikertelenül kísérletezett virág növesztésével.
A Grenoble-i Alpok Egyetem, a lyoni Claude Bernard Egyetem és a londoni Kew-i Királyi Botanikus Kertek együttműködésével készült tanulmány szerzői ennél a növénynél a virágok kialakulásáért felelős génekhez hasonlóakat találtak, amelyeknek a hierarchikus szerkezete is azonos.
„A virághoz nem csupán gének kellenek. Az is szükséges, hogy hálózatba épüljenek, az első gének aktivitása kiváltja a második génekét, majd vízesésszerűen (kaszkád) a többiekét” – magyarázta Francois Parcy. A virágos növények és zárvatermő rokonaik közötti génkaszkád felfedezése arra enged következtetni, hogy ez közös ősük öröksége.
„A virágos növényeknek tehát nem kellett feltalálniuk a zárvatermő technikát. Az összerakós játék darabjai már megvoltak, és ezeket a virág kifejlesztéséhez használták fel” – hangsúlyozta Parcy.
Hatalmas kerülőutat tett a testünkben lévő szén
A földi élet alapját a haldokló csillagoktól kapott szén jelenti, egy új kutatás szerint azonban igen körülményesen kerülhetett csak a Földre ez az elem.
Dinoszauruszok jártak Oxford megyében 166 millió éve
A jura időszak közepén élt állatok rendkívül jó állapotban fennmaradt lábnyomait egy kőfejtőben találták meg.
Kiderült, hogyan tudott futni Lucy
2024-ben volt 50 éve, hogy az ikonikus előember-maradvány előkerült, most az is kiderült, milyen gyorsan és miként tudott futni.
Ez a ragadozók és zsákmányaik közti verseny legkorábbi bizonyítéka
Amióta egymást eszik az élőlények, azóta tart az a fegyverkezési verseny, amelyben a zsákmány védekezni, a ragadozó sikeresebben támadni igyekszik.
Magyar céggel kötött történelmi megállapodást az ESA
Történelmi, a Hold megismerésére irányuló szerződést kötött az Európai Űrügynökség és a magyar Puli Space Kft.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
