Új ásvány került elő az egykori vasércbányából

Mikroszkopikus kép a rudabányait nevű ásványról.
Fotó: Tóth László/MTI

Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványkutató 2010-ben Rudabányán, az Adolf bányarészben talált leletet eljuttatta a miskolci Herman Ottó Múzeumba

A szakemberek ilyen esetben megvizsgálják az ásvány kémiai összetételét és szerkezetét. Az új anyagról kiderült, hogy olyan a szerkezete, amelyet korábban még nem ismertek. A meghatározást Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője, Hertha Effenberger a bécsi egyetemtől, Fehér Béla a Hermann Ottó Múzeum osztályvezető- mineralógusa és Zajzon Norbert a Miskolci Egyetem munkatársai végezték el, majd nyújtották be elfogadásra az IMA (Nemzetközi Ásványtani Társaság) illetékes bizottságának.  A harminc tagból álló testületnek minden ilyen javaslatot legalább kétharmados arányban kell elfogadnia – ez meg is történt. A kutatók a rudabányait nevet adták az új ásványnak.

Fehér Béla a miskolci Herman Ottó Múzeum ásványtárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világban ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel.

A rudabányait nevű ásvány mikroszkóp alatt.
Fotó: Vajda János/MTI

Az elmúlt három évtizedben kialakult tudományos kultúra, a tudomány és az amatőr ásványgyűjtők közötti hatékony együttműködés nyomán az elmúlt években több, Magyarországról származó  új ásványt is bejegyeztek.

Weiszburg Tamás az ELTE tanszékvezetője szólt arról, hogy évente 20-30 új ásványfaj kerül elő a világon. Az ásvány természetes kristályos vegyület. Pontosan meg kell határozni kémiai összetételét, kristályszerkezetét, s ha a jelenleg ismert mintegy ötezer ásványfaj egyikével sem egyezik meg, akkor jegyzik be új ásványként. Az eljárás hosszú folyamat. Magyarország – az 1848-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat révén – tagja az Ásványtani Világszövetségnek. A harminc ország képviselőiből álló testület szavaz arról, hogy elismerik-e az új ásványt. Az elnevezés joga azt illeti meg, aki megtalálta és leírta az új ásványt, így volt ez a Rudabányán előkerült rudabányait esetében is.

A tanszékvezető szerint önmagában a felfedezés és az, hogy innentől az egész világ rudabányait néven ismeri meg az új ásványt, nagy dolognak számít. Az, hogy mire lehet hasznos, használható egy új ásvány, a későbbi kutatásokon múlik, lehet, hogy csak évek, évtizedek múlva derül ki.

A rudbányait ásvány
Fotó: Vajda János/MTI

Fölmerülhet a kérdés: Vajon mennyi felfedezetlen ásvány lehet még a világon, köztük Magyarországon is? Szinte bármelyik hegységben van arra esély, hogy ott előkerül valami. Ha szisztematikusan keresik, jó szemű, hozzáértő emberek, még nagyobb az esély, hogy találnak is valamit – biztatott Weiszburg Tamás.

Az ásvány iránt érdeklődők, a 2017 márciusában, a Miskolci Egyetemen rendezendő hagyományos ásványfesztiválon ismerkedhetnek meg a lelettel, amelyről önálló előadást is tartanak.