Lokálpatrióta dolmányos varjak
Szárnybilétával megjelölt dolmányos varjak mozgását figyelik debreceni kutatók.
Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik a városokban előforduló varjúfélékkel, különösen a dolmányos varjakkal (Corvus cornix). Megfigyelték a fészküket, meggyűrűztek jó néhányat, 2014 óta pedig egy csapdázási kísérlet is elindult.
A felmérésekből kiderült, hogy a városban élő varjak száma az elmúlt évtizedben drasztikusan növekedett és a nagyszámú varjúcsapat sok problémát okoz. Bizony, ezek a madarak fosztogatják mások fészkét, zajonganak, rongálnak, szóval igen agresszívek. 2016 őszén újabb csapdázási kísérletbe kezdtek, melynek célja egyrészt a különböző típusú élve fogó ládacsapdák sikerességének vizsgálata; másrészt a befogott varjak egyedi jelölése, majd egy megadott metodika alapján történő nyomon követése. Ezek eredményeként a kutatók részletesebb képet kaphatnak a dolmányos varjú városi életmódjáról, mozgáskörzetéről, területhűségéről vagy éppen terjeszkedésének jellemzőiről – adta hírül 2016 decemberében a Debreceni Egyetem lapja.
Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI
2016-ban 15 egyedet jelöltek meg: a madarak bal lábára hagyományos alumínium gyűrű, a jobb lábukra fehér műanyag gyűrű került. A szárnyukra pedig, mindkét oldalra egy fehér bilétát rögzítettek, rajta jól látható kétjegyű számmal. A kutatók (Dr. Kövér László, Paládi Petra,Tóth Dávid, Dr. Juhász Lajos) cikkükben fölhívták a figyelmet, hogy az ilyen jellegű jelölés fájdalommentes, nem zavarja a madarakat a repülésben, viszont, mi emberek, könnyen észrevesszük őket nagyobb távolságból is.
Az eddigi adatok szerint az derült ki, hogy ezek a varjak területhűek, mivel a megfigyelések nagy része a gyűrűzés helyének környékéről érkeztek.
Ezért tartott sokáig a szárazföld meghódítása
Bolygónkon az élet rendkívül hosszú időn át a tengerekre, vizek mélyére korlátozódott, a légköri jód és oxigén hadakozása miatt.
Egy gomba tárja fel a marsi túlélés titkait
Képes lehet-e fennmaradni az élet a világűr barátságtalan körülményei között? Miként bánunk a kérdéssel, hogy a bolygónkról ismert mikrobiális életformák túlélhetik-e a mélyűri hideget (-270°C), a szélsőséges UV-sugárzást és az extrém szárazságot? Ezek a kérdések egyre intenzívebben és egyre szélesebb körben foglalkoztatják az asztrobiológusokat, akik a földön kívüli élet lehetőségeit kutatják.
Akár egy állat is fotoszintetizálhat
Japán kutatók hörcsögsejtekbe ültettek alga színtesteket, amelyek ott két napon át aktívan fotoszintetizáltak.
Veszélyeztetett örökségünk része a Hold
Felkerült a World Monuments Fund listájára a Hold.
Ezek voltak 2024 legszebb asztrofotói
A bámulatos technikai fejlődés kíséretében váratlan és gondosan kiszámított jelenségek is megörökítésre kerültek az év folyamán.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
