Kihalt fajok újraélesztésének dilemmája
Egy 2017. március elején megjelent tanulmány arról számol be, hogy a kihalt fajok újraélesztése több kárt okozhat a biológiai sokféleségnek, mint hasznot, ráadásul sokba is kerül.
Balra a 20. század elején kihalt huja (Heteralocha acutirostris), jobbra a jelenleg is élő északi szigeti kokakó (Callaenas cinerea wilsoni). Mindkettő Új-Zéland faunájára jellemző faj, és szerepel a cikkben ismertetett kutatás példafajai között.
Forrás: Wikipedia
Joseph Bennett, a kanadai Carleton Egyetem biológusa és kollégái kutatásairól szóló eredmény a Nature kiadó 2017 januárjában indult Ecology & Evolution című netes folyóiratában jelent meg.
A cikk szerint a környezetvédelmi kiadások további, a fajok újraélesztésének támogatása veszélybe sodorhat olyan fajokat, amelyek még léteznek. A kutatók egy költséghatékony elemzést készítettek. Meghatározták azon fajok számát, amelyeknek védelmét Új Zéland, illetve az ausztráliai New South Wales tartomány erre irányuló költségvetése még megengedhet magának. A költségbecslést a közelmúltban kihalt, illetve hasonló, még létező fajokra alapozták. Eredményeik szerint a nemrég kihalt fajok újraélesztése és visszatelepítése a korábbi élőhelyükre növelheti a helyi biológiai sokféleséget (biodiverzitást), de ha a kormány a 11 legfontosabb kihalt faj visszahozását támogatná, azzal közel háromszor annyi, mintegy 31 meglévő fajtól vonná meg a védelmet. Az öt legfontosabb kihalt faj visszahozásának külső forrásból való finanszírozása több mint nyolcszor annyi, azaz 42 létező faj védelmének a költségét biztosíthatná.
Bár a faj-újraélesztés technológiája még nem áll teljesen rendelkezésünkre, a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a kihalt fajok visszahozása során érdemes alaposan mérlegelni, hogy milyen fajokat és pontosan hova telepítünk vissza.
Őstulok a Hortobágyi Nemzeti Parkban.
Fotó: Bajomi Bálint
Magyarországon már több mint tíz éve próbálkoznak az 1627-ben kipusztult őstulok (Bos primigenius primigenius) újraélesztésével. A jelenleg is élő szarvasmarhafajták (köztük a szürkemarha) visszakeresztezésével próbálnak az őstulokhoz hasonló állatokat „kitenyészteni”. Az állatok egy hatalmas, körbekerített területen élnek a Hortobágyon „lakótársaikkal”, a fogságban szaporítással megmentett Przewalski-lovakkal (Equus ferus przewalskii) együtt.
Fordította: Lukácsy Dorottya és Bajomi Bálint – www.bajomibalint.hu
Egy kis trükk segítheti a jobb kávé készítését
Egy eljárás, amitől még finomabbá válik a presszókávé, és ezt most tudományos módszerekkel is igazolták.
Hipergravitációs kísérlet sáskákkal
A földinél nagyobb gravitációnak kitéve neveltek fel sáskákat, egy érdekes kísérlet során.
Új kutatás eredményei a hatékonyabb gyógyszerekért
Jelentősen javítani lehetne egyes gyógyszerek hatékonyságát annak az új módszernek a segítségével, amit a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán dolgoztak ki. A megoldásnak köszönhetően lehetőség nyílhat a betegek gyorsabb gyógyulását elősegítő terápiák kialakítására. A kutatók eredményeit összefoglaló cikket az egyetemet fenntartó alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Így élhették túl a sugárzást az első sejtek
Bolygónkon az élet kialakulása idején még eléggé extrém körülmények uralkodtak, erős sugárzás roncsolta a molekulákat.
Egyre jobbak a sebészeti lézerek
A sebészeti lézerek számos szempontból jobbak a hagyományos szikénél, azonban még elég ritkán alkalmazzák őket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
