Egy denevér lehetett az első leukémiás beteg

Fotó: Profimedia

A leukémia olyan rosszindulatú daganatos betegség, amely a vérképző sejtekből indul ki. Egy most publikált kutatás szerint vérrákot okozó vírust találtak ősi DNS-mintákban, s ez a felfedezés a betegség új kezeléséhez vezethet – számolt be róla 2017. március 13-án a The Daily Telegraph.

A felfedezés rávilágít a „hiányzó láncszemre” a retrovírusok történetében. A retrovírusok örökítő anyagukat nem DNS, hanem RNS formában tárolják. A reverz transzkriptáz (visszafelé átíró) enzim erről az RNS-ről DNS-másolatot készít, ami a gazdasejt genomjával kombinálódni képes, több millió év óta.

A deltaretrovírusként ismert humán t-sejtes leukémiavírus (HTLV-1), amely 15-20 millió embert fertőz meg világszerte, leukémiát okozhat. A tudósok régóta tudják, hogy a deltaretrovírusok ősidők óta fertőzik az emberiséget. Ám mivel ezeknek a vírusoknak nem volt nyoma a kövületekben, eredetük mélyebb gyökere egészen idáig rejtély maradt.

Robert Gifford, a Glasgow-i Egyetem víruskutató központjának tudósa szerint ennek a vírusszekvenciának a felfedezése kitölti az utolsó nagy hiányzó részt a retrovírusok fosszilis leleteiben. „Lehetővé teszi, hogy megrajzoljuk a deltaretrovírusok és hordozóik közötti kapcsolat idővonalát” – mondta.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány arra a megállapításra jutott a bizonyítékok alapján, hogy ezek a vírusok 20-45 millió évesek. A felfedezés bepillantást enged a vírusok jellemzőibe és lehetővé teszi, hogy a kutatók jobban megértsék működésüket a jövőben. Gifford szerint ezt a felfedezést arra is fel lehet használni, hogy átlássuk, milyen mechanizmusokat fejlesztettek ki az emlősök ezekkel a vírusokkal szemben.