Nők a tudomány élvonalában

Az 5 kutatónő életműdíjat kapott, 15 fiatal tehetség pedig – köztük Kóspál Ágnes csillagászt, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa – elismerésben részesült. A díjazottak a 150 évvel ezelőtt született Marie Curie példáját követve azon dolgoznak, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a világ jobbá váljon.

A 15 fiatal tehetség – köztük Kóspál Ágnes, személyenként 15 000 eurós díjazásban részesült, hozzájárulva további tudományos munkájukhoz.

Kóspál Ágnes

Kóspál Ágnes az ELTE-n végzett, majd külföldön dolgozott. Az MTA Lendület-ösztöndíjnak köszönhetően három éve tért haza Hollandiából, ahol hat évig dolgozott kutatóként a Leideni Egyetemen, majd az Európai Űrügynökségnél. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársaként saját kutatócsoportjával tanulmányozza a fiatal csillagok titkait, amelyekből többek között azt is segít megérteni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer.

„Ez a díj elismerése az eddigi munkámnak, és biztatás ahhoz, hogy még több energiával és lelkesedéssel végezzem a jövőbeli munkámat. Ez felelősség is ahhoz, hogy példaképet nyújtsunk a következő generációknak” – mondta Párizsban a kutatónő.

A chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli anyaghalmaz, az úgynevezett korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotásához járulnak hozzá, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését. Ennek egyik bizonyítéka a NASA februári bejelentése, miszerint hét Föld-szerű és nagyságú bolygót fedeztek fel, amik közül három ráadásul a lakható zónában van.

Kóspál Ágnes elmondta, hogy soha nem tapasztalta hátrányát annak, hogy nőként csillagász lett. Gyerekkorától érdekelte ez a tudomány, a szülei mellett a tanárai is mindig támogatták és bíztatták, hogy képezze tovább magát.

A L’Oréal Alapítvány és az UNESCO képviselője elmondta a díjátadón, hogy 1998 óta növekedett a nők száma a tudományos területeken, bár a kutatóknak még mindig csak 28 százaléka nő és csupán  3 százalékuk kapott Tudományos Nobel-díjat. A L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért program ezért is dolgozik immáron 19 éve azon, hogy elismerje és segítse a kutatónőket a karrierjük kulcsfontosságú pillanataiban. A program kezdete óta több mint 2700 fiatal nőt támogatott 115 országban és 97 életműdíjast a karrierjük csúcsán, köztük Elizabeth H. Blackburn-t (ausztrál molekuláris biológus, 2009-ben kapott Orvosi Nobel-díjat) és Ada Yonath-ot (izraeli krisztallográfus, 2009-ben Kémiai Nobel-díjat kapott) akik a L’Oréal-UNESCO díj után Nobel-díjat kaptak.

A 2017-es L’Oréal UNSECO A Nőkért és a tudományért díjátadón 5 különleges kutatónő kiválóságát, kreativitását és intelligenciáját ünnepelték. Az öt díjazott március 23-án Párizsban, a La Maison de la Mutualité-ben vette át a személyenként 100 000 eurós díjat.

Zhenan BAO vegyészmérnök, Észak-Amerika

Niveen M. Khashab kémikus, Afrika és az Arab Államok

Maria Tereza Ruiz csillagász, Latin Amerika

Michelle Simmons fizikus, Ázsia és Cesnóndes- óceán

Nicola A. Spaldin anyagelmélettel foglalkozik, Európa