Őslények tartósítószere
Az 571 millió éves Ediacara-fauna tagjai a Föld legősibb és legfurcsább többsejtűi.
Fotó: Profimedia
Akadt köztük dugóhúzóként csavarodó cső, nyolckarú spirál és medúzaszerű lény is – némelyikről azt sem tudni, növény volt-e vagy állat. A legnagyobb talány azonban az, hogy a lágy testű, váz nélküli lények miként őrződhettek meg a finom szemcséjű, kovaanyagú üledékben.
A legelfogadottabb magyarázat szerint a sekély tengerek aljzatáról fölkavarodó homok tartósította őket. De mi tartotta össze aztán a homokszemeket? Egy új elgondolás szerint egyfajta ragasztóanyag, amelynek alapja a mainál sokkal több szilíciumot tartalmazó őstengervíz, pontosabban az abból kicsapódott szilícium-dioxid lehetett.
Először azonosítottak röntgennel egyetlen atomot
A különleges eredmény forradalmasíthatja az anyagvizsgálat tudományát, és távolabbi hatásai is lehetnek az orvostudománytól az elektronikai iparig.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
