Nem szükségszerű a korral járó értelmi hanyatlás

Fotó: Profimedia

A Journal of the American Medical Association (JAMA) című amerikai szakfolyóiratban megjelent tanulmány azt írja, hogy az igen magas kort elért (80 év fölött), jó egészségi és elmeállapotban lévő emberek, a „szuperöregek” az áltagosnál jóval vastagabb agykéreggel rendelkeznek.

A két agyféltekét borító szürkeállomány felelős a gondolkodásért, az emlékezetért, a látásért és más érzékelésért. A kutatás másfél éve alatt bebizonyosodott, a „szuperöregek” szürkeállományának térfogata kétszer olyan lassan csökkent, mint a többieké, és 80 év felett is olyan élénk volt a memóriájuk, mint a kutatásban részt vevő 50-65 éveseké.

„Az öregedés gyakran jár kognitív zavarokkal vagy egyes esetekben demenciával” – jegyezte meg Amanda Cook, a chicagói Északnyugati Egyetem neuropszichológiai klinikájának kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A „szuperöregek” csoportja alapján arra lehet következtetni, hogy a korral járó kognitív hanyatlás nem elkerülhetetlen – tette hozzá.

A kutatás másfél éve alatt a tudósok 24 „szuperöreg” és tizenkét, velük egykorú, hasonló képzettségű ember agyán MR-vizsgálatokat végeztek, hogy megmérjék az agykéreg vastagságát és megállapítsák agyuk állapotát. Egy év elteltével az agykéreg vastagságának csökkenése a „szuperöregek” esetében 1,06 százalékos, míg a kontrollcsoport tagjainál 2,24 százalékos volt.

Emily Rogalski, az Északnyugati Egyetem orvostudományi karának kognitív neurológus tanársegéde szerint a szuperöregek” ellenállóbbak az idős embereknél általában megfigyelt agyi hanyatlással szemben. „Ezek az emberek időskorukban is megőrzik jó egészségi állapotukat, életük utolsó éveiben is minőségi és teljes életet élve.”

A kutatók remélik, hogy megtalálják a kisebb mértékű agykéregsorvadást eredményező biológiai tényezőket, ami révén előrehaladott korban is megőrizhető lenne a jó emlékezet, a szellemi fittség.

Ezriel Kornel, a Cornell Egyetem orvosi karának neurológusa szerint a jelenség legalább részben genetikai okokra vezethető vissza. A kutató szerint azonban a környezet, főként a korai gyermekkorban, szintén szerepet játszik, hozzájárulhat az agy időskori jobb egészségéhez. Kornel olyan kutatásokra hivatkozott, amelyek kimutatták, hogy a szegénységben felnőtt gyermekek agya általában kisebb. A kutató szerint számos más ok, így a gyermekkori stressz is hatással lehet az agy fejlődésére.

Hogy hogyan lehet bejutni az idősek elitklubjába, ma még nem tudjuk. Egyelőre egyetlen módszer sem ismert az agykéreg térfogatának megőrzésére, több kutató úgy véli, hogy az idősek életmódváltása is segíthet a jobb elmeállapot megőrzésében. Ezek között sorolják fel a rendszeres testmozgást, az egészséges táplálkozást és az agytornát, például a kirakós játékokat, a keresztrejtvényt vagy a bridzselést, valamint az aktív társasági életet.