Igazi szörnyeteget találtak a korai Univerzumban
A fiatal Univerzum tele volt fényes, fiatal objektumokkal, az új csillagok pedig elképesztően gyorsan születtek. A hatalmas kavalkádban manapság sem könnyű kiigazodni, kutatók egy csoportja most mégis azonosított egy olyan galaxist, amely teljesen átírhatja a Világegyetemről eddig kialakított képet.
A közelmúltban bejelentett felfedezés igen meglepő. A vöröses, rögszerű képződményekből álló rendszerről a szakértők eddig úgy vélték, legfeljebb 3 milliárd évvel az ősrobbanás után keletkezett. Az objektum, a ZF-COSMOS-20115 azonban már akkor is vörös és halott lehetett, amikor a Világegyetem még csupán 1,65 milliárd éves volt.
A ZF-COSMOS-20115 egy valódi szörnyeteg. A rendszerben 300 milliárd csillag van, tehát háromszor több, mint a Tejútban. Az objektum azonban nem olyan széles, mint a mi, közel 100 ezer fényév átmérőjű galaxisunk. A ZF-COSMOS-20115 csillagai egy mindössze néhány ezer fényévnyi széles térben helyezkednek el.
Karl Glazebrook, a Swinburne Egyetem kutatója és az új tanulmány vezető szerzője szerint a felfedezéssel új rekorder született a legkorábbi hatalmas vörös galaxisok közt. A kutató úgy véli, ez egy rendkívül ritka rendszer, amely korának köszönhetően alaposan átírhatja a galaxisok fejlődésére vonatkozó elméleteket.
A ZF-COSMOS-20115 egy olyan időszakból származik, amikor a galaxisokban évente százával alakultak ki a csillagok. Igaz, ekkoriban csupán ötévente született a Nap tömegével megegyező méretű égitest – napjaink Tejútjában ennél ötször gyakrabban történik hasonló.
A szakértők most úgy vélik, amikor a galaxis 950 millió évvel az ősrobbanás után kialakult, évente akár ezer új objektum is létrejöhetett benne.
Glazebrook szerint a ZF-COSMOS-20115 petárdaszerűen fejlődött ki, alig 100 millió év leforgása alatt. Az Univerzum korai történetéből származó rendszer hamar óriásivá vált, majd ugyanolyan hirtelen megállt a fejlődésben és kikapcsolta magát.
A tudósok egyelőre csak találgatni tudnak a galaxis különös viselkedésével kapcsolatban. A mai modellek ugyanis nem adnak magyarázatot a korai Világegyetemben zajló gyors születésre és pusztulásra.
A jelenség megértéséhez további elemzésekre lesz szükség. A James Webb Űrtávcső 2018-as megindulása után a kutatók talán többet is megtudhatnak az efféle korai galaxisokról.
Így hat a dohányfüst házi kedvenceinkre
A passzív dohányzás nem csak az emberek esetében veszélyes.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Ezek a mérgező anyagok vesznek körbe minket otthonunkban
Több tízezer vegyületről ismert, hogy képes károsítani az egészséget.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
