Közelebb kerültünk az univerzum egyik nagy titkának megértéséhez

A gyors rádiókitörések (FBR-ek) jelensége a modern csillagászat egyik legnagyobb rejtélye. Vajon mi, vagy ki sugározza a titokzatos energiát? Ausztrál kutatóknak hála most egy lépéssel közelebb kerültünk a válaszhoz.

Manisha Caleb, az Ausztrál Nemzeti Egyetem PhD hallgatója a Swinburne Műszaki Egyetemmel és az ARC CAASTRO (Centre of Excellence for All-sky Astrophysics) szakértőivel bejelentette, hogy a rejtélyes rádiókitörések, melyeket a csillagászok egy évtizede vizsgálnak, a világűrből érkeznek.
Caleb a Canberrától 40 kilométerre található Molonglo rádióteleszkópot használta, hogy kimutasson három új FBR-t.
A különös jeleket tíz éve azonosította a CSIRO Parkes rádióteleszkópja. Ezek a kitörések milliszekundumos időtartamú intenzív impulzusok, melyek valahonnan a távolból érkeznek. A jelek több milliárdszor fényesebbek, mint bármi más, amit a Tejútban láthatunk.
A jelenség megmagyarázására korábban számtalan hipotézis született. Az egyik legelfogadottabb szerint az FBR-ek valójában nem is az űrből érkeznek, hanem valamilyen eddig azonosítatlan interferenciával tévesztik meg a kutatókat. Igaz, olyan elméletről is hallani, ami a földönkívüliekben látja a forrást.
A kibocsátó azonosítását megnehezítette, hogy az egyetlen tányérral rendelkező teleszkópok képtelenek meghatározni, hogy az űrből érkeznek-e a jelek.
2013-ban a CAASTRO szakemberei felfedezték, hogy a Molonglo távcső egyedi szerkezetének köszönhetően megállapíthatja az FBR-ek minimális távolságát. A mérnökök ezután kissé átalakították a rendszert, hogy választ kaphassanak az Univerzum egyik legfurcsább kérdésére.
A Molonglo rádiótávcsőnek 18 000 négyzetkilométeres gyűjtőterülete van, látómezeje pedig az égbolton nyolc négyzetfokot fed le. Adottságai miatt az eszköz tökéletes választás a kitörések kutatásához.
Caleb feladata az volt, hogy létrehozza azt a szoftvert, amely képes megszűrni a teleszkóp által naponta közölt 1 terabájtnyi adatot. Az erőfeszítéseknek köszönhetően a csapat három új FBR-t azonosított.
Anne Green, a Sydney-i Egyetem kutatója szerint izgalmas látni, hogy az egyetem távcsöve miként érte el a hatalmas tudományos felfedezést a Swinburne-i tudósok szuperszámítógépes szakértelmének köszönhetően.
A csapat következő célja az, hogy tovább fejlesszék a szerkezetet, ezzel ugyanis az egyes galaxisokban is megtalálhatják a rádiókitöréseket. Caleb úgy véli, a jelek lokalizálása az első lépés lehet a forrás azonosítása során. Eddig egyetlen FBR galaxisát sikerült felfedezni, a szakértő bízik benne, hogy a jövőben újabb rendszerek következhetnek.