Első tudós nő a díjazottak sorában

Fotó: Mohia Balázs/MTI

A Széchenyi-díjas kutató a kilencedik kitüntetett, egyúttal az első nő, akinek odaítélték a magyar tudomány egyik legrangosabb elismerését. A díj átvételét követő rövid beszédében kiemelte, hogy az elismerés a női kutatók és a bölcsészettudományok iránti megbecsülést is jelképezi.

A Bolyai-díjjal kitüntetett nyelvész kutatásainak középpontjában a magyar nyelv mondattana áll. Arra keresi a választ, hogy a szókincsből milyen szabályok, elvek segítségével vezethető le valamennyi lehetséges mondat, és hogyan zárhatók ki a helytelen mondatok. Olyan modell építésére törekszik, amely minél hitelesebben jeleníti meg a magyar anyanyelvű beszélők fejében lévő mentális grammatikát. É. Kiss Katalin 1977 óta számos könyvet és folyóiratcikket publikált Magyarországon, de a nemzetközi tudományos életnek is elismert alakja. Kutatócsoportjával jelenleg részint a magyar nyelv történetét, részint az oroszországbeli uráli nyelvek jelenkori változásait vizsgálják – írja az mta.hu.

A Bolyai-díjat magántőkéből hozták létre 1998-ban üzletemberek: a kezdeményező Somody Imre, Karsai Béla, Lantos Csaba, Somody Imréné, valamint Várkonyi Attila. Hozzájuk csatlakozott 2001-ben Alexander Brody író és reklámszakember, majd 2009-ben további két magyar származású tudóssal egészült ki a támogatók köre: az idén elhunyt Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész védnökként vett, illetve vesz részt a kezdeményezésben.

Az alapítók célja, hogy kétévente olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személyt díjazzanak, aki nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve a kutatási eredmények társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A 100 ezer euróval járó elismerés tudományterülethez nem köthető. Egy 15 tagú független díjbizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök.