Anyagi problémákra aktiválódó gén és számolhatunk a depresszióval

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban.

Illusztráció Profimedia
Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport tagja számolt be az mta.hu-nak.
A depresszió népbetegség – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2020-ra ez a kórkép jelenti majd az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát. A betegséget nem egy vagy két gén markáns befolyása váltja ki, hanem sok gén együttes finom hatása indítja el a folyamatot, ráadásul ún. multifaktoriális betegség is, hisz kialakulásában a géneken kívül környezeti tényezők is közrejátszanak.
A kutatók szerint a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem azt határozza meg, hogy mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra. Ezért lehetséges, hogy némely ember, bármi történjen is vele, nem lesz depressziós, míg másoknál nagyon enyhe életesemény hatására is kifejlődhet a betegség.
Egy vizsgálat során feltárták, hogy miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa a bizonyos helyzetekben kialakuló depresszióval. A kutatás újdonsága, hogy nem összességében nézték a közelmúltban bekövetkezett negatív életeseményeket, hanem ezek különféle típusait vizsgálták.
Azt találták, hogy nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszorok (stresszt okozó külső körülmények) voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát. Érdekesség, hogy a gén negatív hatása nőknél nem volt megfigyelhető, csupán férfiaknál, és ott is a 30 év feletti korcsoportban manifesztálódott, különösen a szerotonintranszporter gén azon variánsa, amely a pénzügyi-gazdasági nehézségek hatására fokozza a depresszió kockázatát. Ez a génvariáns a 30 év feletti férfiaknál veszélyt jelent, míg a fiatalabbaknál bizonyos stresszorok esetében protektív hatást fejthet ki.
A Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetében Bagdy György professzor vezetésével működő MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport vizsgálatait ismertetve Gonda Xénia elmondta: több ezer főből álló populációban térképezik fel a teljes genomot, olyan génváltozatokat keresve, amelyek közrejátszanak a depresszió kialakulásában. A korábban az Európai Unió támogatásával indult projekt helyszíne Budapest és Manchester volt: a vizsgálatban közel 2500 személy vett részt, 18 és 64 év közötti önkéntesek. A résztvevők között valamivel több volt a nő, de a szülőképes korú nők körében egyébként is 2-3-szor gyakoribb a depresszió, mint a férfiak között.
„Nem kizárólag egészségesek és pszichiátriai betegek kiválasztására törekedtünk, hanem igyekeztük az átlagpopulációt leképezni. A vizsgálatban részt vevő személyek DNS-mintát adtak, és egy kérdőívcsomagot is kitöltöttek, amely a lelki egészség és a depresszió, valamint a depresszióval összefüggő pszichés jelenségek és vonások széles skáláját felölelte” – mondta Gonda Xénia.
A vizsgálat eredményeként feltárták, miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa a bizonyos helyzetekben kialakuló depresszióval. A kutatás újdonsága, hogy nem összességében nézték a közelmúltban bekövetkezett negatív életeseményeket, hanem ezek különféle típusait vizsgálták.
„Azt találtuk, hogy nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszorok voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát” – fogalmazott Gonda Xénia.
Mivel a depresszió igen változatos kórkép, a kutatók tervezik a betegségen belüli alcsoportok felállítását és genetikai hátterük meghatározását. Céljuk annak megállapítása is, hogy egyes gyógyszerek mely altípusok esetében lennének hatékonyak. Ez azért nagyon fontos, mert sok esetben sikertelen az antidepresszívumokkal végzett kezelés, amihez az is hozzájárul, hogy nem sikerül kiválasztani az adott depressziós tünetegyüttes hátterében szerepet játszó neurokémiai folyamatoknak megfelelő gyógyszert.
További részletek az új tudományos eredményről az mta.hu-n.