„Űrhamburgert” eszik egy fiatal csillag
Csillagászok először figyeltek meg egy fiatal „bébicsillagot", amint egy „hamburgerszerű", porból álló képződményt eszik.
Illusztráció: Yin-Chih Tsai/ASIAA
A felvétel a chilei Atacama-sivatagban ötezer méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszer – a Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) segítségével készült, rajta egy nagyon fiatal csillag látható, körülötte gázból és porból álló, növekvő korong. A szakértők felfedezésükről a Science Advences című amerikai lapban számoltak be.
Csin-Fej Lee, a tajpeji Academia Sinica Csillagászati és Asztrofizikai Intézet kutatója szerint a korong átmérője mintegy 60 csillagászati egység. Egy csillagászati egység (AU) a Nap és a Föld átlagos távolsága, tehát 150 millió kilométer.
„Úgy látszik, hogy egy sötétebb, kiemelkedő részt két világosabb képződmény fog közre szendvicsszerűen a korong síkja közepén lévő viszonylag alacsony hőmérsékletnek és a magas optikai mélységnek köszönhetően. Első alkalommal látható ez a sötét vonal milliméter alatti hullámhosszon, emiatt tűnik hamburger formájúnak” – mondta el a tudós.
Az új, HH2012 nevű rendszer mintegy 1300 fényévnyi távolságra van az Orion-csillagképben. Központi csillaga csupán 40 ezer éves, tömege a Nap tömegének egyötöde. Ugyanakkor erőteljes az úgynevezett bipoláris anyagkiáramlása.
A csillagászok korábban, 200 AU felbontásnál nem láthatták ilyen pontossággal a képződményt. Az ALMA ellenben 25-ször nagyobb, 8 AU felbontással operál, így a csillagászok nemcsak azonosították a poros korongot, hanem térben fel is tudták bontani milliméternél is kisebb hullámhosszon, így vált láthatóvá „hamburgerszerűsége”.
„Fantasztikus látni egy nagyon fiatal, formálódó korong szerkezetét ilyen részletesen” – fogalmazott Lee. Mint elmondta, a tudósok régóta vizsgáltak ilyen korongokat, hogy részletes képet kaphassanak felépítésükről.
A csillagászok korábban úgy vélték, a csillagképződés korai szakaszában a mágneses mezők lelassítják az összeomló anyagok forgását, meggátolva, hogy egy nagyon fiatal csillag körül ilyen korong alakuljon ki. „Az új felfedezés arra utal, hogy a mágneses mezőknek a korongokra gyakorolt fékező hatása mégsem olyan hatékony, mint azt eddig véltük” – emelte ki Chi-Yun Li, a Virginiai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
A maratonfutók agyukból merítenek energiát
Egy maraton után akár két hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy az agy visszaálljon a verseny előtti állapotba.
Jóval alacsonyabb az ember hőtűrése, mint eddig gondoltuk
A hőmérséklet és a páratartalom együttesen hatnak az emberi szervezetre, amely csak egy bizonyos pontig képes ehhez alkalmazkodni.
Elvégezték a NASA kiképzését a magyar űrhajósok
A legkorábban 2025 májusában induló Axiom Mission 4 magyar űrhajósa Kapu Tibor, tartalékűrhajósa Cserényi Gyula.
Miért érezzük másnak ugyanazt a meleget tavasszal és ősszel?
Az első langyos tavaszi napokon az ember könnyedén pólóra vetkőzik, ám ugyanolyan hőmérsékletnél októberben már dzsekit húz.
Elképesztő változásokon megy át az anyukák szervezete
A gyerek fogantatásától a szülés után egy évig is tarthat, mire az anyukák szervezete az élettani átalakulásokat kiheveri.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
