Magyar irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratot fedezett fel
Gottfried Wilhelm Leibniz német polihisztor (1646-1716) egy eddig ismeretlen kéziratát fedezte fel Gángó Gábor magyar irodalomtörténész, az Erfurti Egyetem kutatója.
Fotó: Wikipedia
A tudós Leibnizről és Kelet-Európáról szóló kutatásai közben, a müncheni Bajor Fővárosi Levéltár titkos házi archívumában találta a korai kéziratot, amelynek felfedezését a tudomány kisebbfajta szenzációnak tartja.
A hannoveri Leibniz-kutatóközpont már megvizsgálta a leletet és megerősítette valódiságát – áll a közleményben. A 22 éves Leibniz egy 1668-ban készült kefelevonaton hagyott kézírásos utasításokat a nyomdának. Egy latin nyelvű genealógiai leszármazási táblázat nyomdai kefelevonatáról, vagyis a kiszedett szöveg nyomtatás előtti, nyers, még javítható példányáról van szó, amelynek címe Stemmas Jagellonico-Neoburgicum volt és Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem, valamint a Jagelló uralkodóház közötti közeli kapcsolatot bizonyította.
A közeli rokonság növelte a választófejedelem esélyeit a lengyel királyválasztásnál. Az 1699-es lengyel királyválasztás alkalmából írta Leibniz híres röpiratát, a Specimen Polonorumot. Az adatok alapján a röpirat a tudós fiatal éveinek kulcsszövege, valamint mainzi éveinek első hosszabb politikai értekezése.
Gángó Gábor a német dpa hírügynökségnek elmondta, nagyon sokat jelent neki a világhírű gondolkodó eddig ismeretlen kéziratának felfedezése, mivel Leibniz életműve nagyrészt kéziratokban maradt fenn. Nemzetközi levelezésének hagyatéka a hannoveri központban található, felvették az UNESCO dokumentum-világörökségi listájára.
A második világháború óta ritkaságszámba megy, hogy ismeretlen, hosszabb, összefüggő Leibniz-szöveg kerül napvilágra. Már a könyvek margójára írt, pár szavas megjegyzéseket is nagy becsben tartják a szakértők.