C-vitamin aszkorbinsav nélkül?

Fotó: Thikstock

A Hungalimentaria 2017 szakkonferencián ismertették az eredményeket, a Laboratorium.hu összeállításából pedig az is kiderül, hogy elsősorban mire kell figyelni a szerek szedésekor.

Profi sportolók és szabadidős sportolók
Magyarországon az étrend-kiegészítők negyed részét ma már a sportolóknak szánt készítmények teszik ki, de a szabadidős sportolók közel 70 százaléka is fogyasztja ezeket – ismertetette a nemrég készült felmérést Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa. A leggyakrabban fogyasztott étrend-kiegészítők közé a fehérjék, aminosavak, a kreatin és az ezeket tartalmazó készítmények, valamint a vitaminok, illetve az ásványianyag-tartalmú étrend-kiegészítők tartoznak, ezeket követték a sportitalok és az energiaszeletek.

Az étrend-kiegészítők használatával felmerülő legfőbb problémák: nem indokolt a szedésük, túladagolás, fogyasztásuk a későbbiekben doppingszerek használatához vezethet, szennyező anyagokat tartalmaznak. Az újdonságokra fogékony emberek bevállalósabbak, elfogadják a kockázatokat, így kerülnek az étrend-kiegészítőkhöz, de a véleményvezéreknek, illetve a személyi edzőknek is nagy szerepük van.

Mi a baj az étrend-kiegészítők kétharmadával?
Szilvássy Blanka a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok által az interneten, valamint kereskedelmi egységekben végzett, étrend-kiegészítők hatósági ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Az étrend-kiegészítők célellenőrzése 2016. március elején kezdődött, vizsgálataik során a boltok polcain vásárolt áruk (92 db termék: testtömeg-csökkentők, potencianövelők, vitaminok, halolajok, proteinek, stb.) 61 százaléka valamilyen szempontból nem felelt meg az előírásoknak. Ezek 39 százaléka minőségi-, illetve összetételbeli-, 9 százaléka élelmiszer-biztonsági-, és 71 százaléka jelölési problémát mutatott. Az internetes ellenőrzés során rendelt termékek 87 százaléka nem érte el a megfelelő szintet. A legnagyobb arányban itt is jelölési hiányosságok jelentették a problémát – beleértve az internetes honlapokon található információkat, de szép számban jelentkeztek élelmiszer-minőségi és -biztonsági hibák, illetve hat termék esetében élelmiszer-hamisítás miatt is szükséges volt az eljárás megindítása.

Mire figyeljünk? Gyanút kelthetnek többek között a túl sokat ígérő üzenetek, a nagyon drága,  különösen kis kiszerelésnél, az OÉTI szám hiánya. A potencianövelők, fogyást segítőanyagok, mellfeszítők nagy mértékben nem feleltek meg az elvárásoknak. A jelölési hibákon kívül, sokban találtak gyógyszerhatóanyagokat, ami tiltott, de előfordult fordítási hiba is az ismertetőben. A csúcsfogás egy olyan C-vitamin volt, ami egyáltalán nem tartalmazott aszkorbinsavat.

Miért vásároljuk e szereket?
Schreiberné Molnár Erzsébet, az OGYÉI főosztályvezetője az étrend-kiegészítők notifikációs tapasztalatait összegezve elmondta, hogy az emberek döntő többsége az ásványi anyagok pótlására (86%) az egészség megőrzésére (80%) szed étrend-kiegészítőket, a betegségek tüneteinek kezelésére 49, potencianövelésre pedig mindössze 1 százalék használja a szereket. Fontos szempont volt még az immunerősítés (70%), a csontok, ízületek (44%), illetve a szív- és érrendszer erősítése (24%), valamint a testsúlyszabályzás. A legtöbben gyógyszertárakban szerzik be az étrend-kiegészítőket, de sokan vásárolnak bioboltokban is, az emberek 6 százaléka interneten, 11 százaléka pedig MLM rendszerben jut hozzá.

Előfordul, hogy az étrend-kiegészítők szedése után mellékhatások lépnek fel, ezek oka lehet a  hatóanyag vagy kísérőanyag toxicitása, a kölcsönhatás más gyógyszerrel vagy más étrend-kiegészítővel, a hamisítás, a szennyeződés és az allergén anyagok. A mellékhatások az életkorral, az összetevők számával és az alkalmazás idejével arányban fokozódnak. Idős korban a vitaminszükséglet nem tér el lényegesen a felnőtt emberekétől, számolni kell azonban azzal, hogy a szervezet vitaminraktárai telítődhetnek, ami csökkentheti a vitaminszükségletet, a megváltozott élettani folyamatok (pl. kevesebb táplálék elfogyasztása, nagyobb terhelés) viszont növelheti a vitaminszükségletet – mondta el Csapó János, a Debreceni Egyetem vegyészprofesszora.

Évente 1000-2000 új étrend-kiegészítő jelenik meg a piacon, azonban ezeknek szinte a fele nem felel meg az előírásoknak!  Az étrend-kiegészítők vizsgálatával kapcsolatban itt tudakozódhatnak.