A latin név csalóka, nem az istenek eledele!

Fotó: Profimedia

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

A parlagfű gyomnövény, nem pedig újfajta gyógynövény! Elfogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták.

Az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA) a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet. Ennek ellenére terjed az a nézet, hogy „értékes gyógynövény”. Hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák. Akik ezt teszik, tévesen feltételezik, hogy latin elnevezése (Ambrosia artemisiifolia) csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyan a görög mitológiában az istenek halhatatlanságát adó eledel volt, ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.

A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon, de a parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait eddig senki sem vizsgálta. Ezt felismerve a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben.

A parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi az állatkísérletek eredményeként észlelt agy- és vesekárosító hatás. A szegedi kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg nagyon hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá.

A szakcikk szerzői, az SZTE kutatói – Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső – tapasztalataikat közérthető formában a kodpiszkalo.blog.hu oldalon is közzétették.