Magyar májhelyzet

A máj regenerálódóképessége rendkívüli: háromnegyede eltávolítható úgy, hogy a maradék továbbra is tökéletesen működik. Feltétel viszont, hogy az a negyed ép maradjon – bármi hiba a vérellátásban vagy az epeelvezetésben a beteg halálához vezethet.

A kockázatot növeli, hogy míg például a vesének egy befolyó és egy kifolyó ere van, addig a májba két ér fut be és az elvezető visszérrendszer mellett még van egy epeelvezető rendszer is. Ha egy nagy tumor közel van valamelyik érhez, a műtét során pár milliméternyi tévedés is végzetes lehet. Ezért a sebész minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik felkészülni az operációra, hogy a műtét során a lehető legpontosabban metszhessen.
Japánban az orvosok műtét közben is figyelhetik a beteg májának kivetített hologramját, Európa legtöbb országában már orvosok irányította robotok is végeznek műtéteteket. Magyarországon ilyen módszerek még nem állnak rendelkezésre; elérhető viszont a 3D műtéttervező számítógépes program.

Dr. Bursics Attila

Dr. Bursics Attila, az Uzsoki Utcai Kórház Sebészeti- Onkosebészeti Osztályának vezetője jelenleg egy ilyen program, a Myrian beszerzésén fáradozik. „A szoftver segítségével a jelenleginél több betegen segíthetnénk. Pontosabban meg tudnánk tervezni a műtétet, azt, hogy hol kell majd vágnunk, és azt is pontosabban meg tudnánk mondani, ki operálható és ki nem. A Myrian szoftver láthatóvá teszi az ereket, az epeutakat és magát a tumort is, így nagy biztonsággal eldönthetnénk, mit kell kivenni és mit kell bent hagyni. Ezáltal olyanokat is megműthetnénk, akiknél jelen pillanatban még nem vállalkozunk a daganat eltávolítására.”

Hogyan állítja elő a Myrian a 3D képet?
Egyetlen vizsgálatból, és több vizsgálat eredményeit ötvözve is képes dolgozni. Ezekre a vizsgálatokra mindenképpen sor kerül: a betegről CT- és MR-felvétel is készül. Úgy kell elképzelni, mintha szeleteket látnánk valakiből, de nem három dimenzióban – a 3D képet az agyunknak kell összeraknia. A szoftver erre képes: forgatható, nagyítható, háromdimenziós képet rak össze a rendelkezésre álló információkból. A képre pedig „rá tudjuk tenni“ a tumort: megnézhetjük, hol futnak hozzá képest az erek, az epeutak, majd megtervezhetjük a műtétet. A háromdimenziós kép másik nagy előnye, hogy tökéletesen visszaadja a valós helyzetet. A 2D vizsgálatok ugyanis csalókák lehetnek: a valóságtól eltérő képzetet keltenek a vizsgált szervről, így a sebész is másra számít az operáció során.

A Myrian további előnye, hogy PC-re telepíthető, és elég lenne belőle egyetlen példány, hiszen olyan műtétek során alkalmaznánk, amelyekből naponta csak egyet végzünk. Jelenleg az Uzsoki Kórházban évente nyolcvan-száz, azaz hetente két ilyen műtétre kerül sor. Van tehát időnk felkészülni, nem kell minden szükséges vizsgálatot egy nap alatt végigcsinálni.

Csak műtéthez használható a Myrian?
Zömmel műtéttervezéshez használják, de jól jön olyan kezeléseknél is, amikor nem eltávolítani, hanem speciális technikával roncsolni szeretnénk a daganatot. Mi egy májsebészeti konferencián szereztünk tudomást a szoftverről, ott a májmodulja volt elérhető. Első lépésként számunkra is ez a modul lenne a legfontosabb, de a program tovább építhető más modulokkal, így hasnyálmirigy-, kismedencei- és prosztatadaganatok esetében is használható.

Magyarországon miért nincs még ilyen szoftver?
Ez jó kérdés. Ki lehetne fejleszteni a program hazai verzióját, de senkinek sem érte meg. Egy ilyen szoftver kidolgozása rengeteg munkát és finomhangolást igényel. 2013-ban a Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Nanobiotechnológiai és In Vivo Képalkotó Központ laborjában Szigeti Krisztiánnal próbáltunk összehozni valami hasonlót. Az első lépéseket megtették, ám nem volt finanszírozási háttér, így elakadt a fejlesztés. Magyarországon évente körülbelül ezer májműtétet végeznek. Európára nézve nem tudok pontos adatot, de biztos, hogy a májoperációk száma százezer alatti. Ez tehát limitált piac és igen specializált terület. Néhány évvel ezelőtt kapcsolatba kerültem egy másik céggel, az ő szoftverük lényegében ugyanazt tudta, mint a Myrian, de nem adták el magát a softvert. El kellett küldeni nekik a beteg adatait, ők feldolgozták a programmal, majd visszaküldték a 3 dimenziós képeket. Persze jó pénzért. Ez azonban nehezen finanszírozható konstrukció, és nincs az ember kezében a szoftver. A Myrian jobb megoldás: ha alapítványunknak sikerül megvásárolnia, az Uzsoki lesz az első és egyelőre az egyetlen kórház Magyarországon, ahol alkalmazni fogják. Csupán a májmodul ára 22 000 euro, de más modulokkal is kiegészíthető; ezeknek külön költségük van.

A közhasznú FILKO Alapítvány célja kórházunk sebészeti osztályának támogatása, a betegellátás fejlesztése, az orvosok és nővérek képzése, továbbképzése, illetve orvostechnikai eszközök beszerzése. Többféleképpen segítettük már kórházunkat, mint például laparoscopos torony vásárlásával, hozzájárultunk laparoscopos ultrahang berendezés beszerzéséhez. De vettünk laparoscopos kéziműszereket, légkondícionáló berendezést a sebészeti ambulanciára, műtét alatti vérrögképződést akadályozó berendezést a műtőbe. Reméljük, sikerül összegyűjtenünk a szükséges összeget a Myrian megvásárlására.

Mi egyebet lát a májműtétek jövőjében tíz vagy húsz év múlva?
A képalkotás rohamosan fejlődik, a 3D kép a mindennapos orvosi gyakorlat része lesz. Holográfiás képek segítségével a számítógép a műtét alatt ki tudja vetíteni a korábban készült vizsgálatok térbeli képanyagát, sőt meg tudja majd mutatni ezen, hogy pontosan hol dolgozik éppen az operáló sebész keze. A sebésztechnika, a szöveteket szétválasztásának módszere is rohamléptekben fejlődik. Már nagyon sok országban műtenek robotok segítségével: a sebész helyett fogják a műszereket, az orvos pedig a szomszéd helyiségben vagy az épület másik felében, háromdimenziós képet figyelve, számítógépen irányítja a robotot.

Ha már a robottechnika is ennyire elterjedt, nyilván a 3D műtéttervező programot is sok helyen használják…
Itt, Magyarországon, egyelőre senki nem dolgozik hasonló programmal. Érdekes módon Európában másutt sem találunk ilyet minden intézetben. A japánok viszont sok kórházban használják. Ott persze van elég idő, doktor és nővér. Az összes apró technikai részletre komoly figyelmet fordítanak. Ebbe az irányba szeretnénk mi is fejlődni.