Lendület-kutatócsportok – 2017

Illusztráció: Profimedia

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a program fő célja, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét.

Lovász László az MTA elnöke kiemelte: 2017-ben összesen 96 érvényes pályázat érkezett a felhívásra, a nyerteseket két fordulóban, a magyar mellett külföldi szakértők bevonásával választották ki az öt évre szóló támogatásra.

22 új kutatócsoport közül 11 akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, 11 pedig valamelyik egyetemen folytatja munkáját. Ez utóbbi adat is azt mutatja, hogy az Akadémia közfeladatai megvalósításában továbbra is fontos partnerként tekint az egyetemekre. Az idei Lendület-nyertesek között a három nagy tudományterület közötti megoszlás alapján legtöbben a matematikai és természettudományok művelői közül kerülnek ki 40,9 százalékkal. Az élettudományi témákkal foglalkozók adják a nyertesek 31,8 százalékát, a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatók aránya pedig 27,3 százalék.

A nyertes kutatók:

Abonyi János, a Pannon Egyetem professzora a küszöbön álló negyedik ipari forradalomra való felkészülés jegyében folytatja tudományos munkáját.

Andics Attila agykutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a hallási tanulás vokális szociális feldolgozási folyamatokban betöltött szerepét vizsgálja viselkedéses és kognitív idegtudományi kísérletek során.

Csanády László kutatóorvos célja olyan fehérjéknek a pontosabb megismerése, illetve olyan eredmények elérése, amelyek később gyógyszertervezésben is felhasználhatók lehetnek.

Csonka Szabolcs fizikus kutatócsoportja a nanoáramkörök már megkezdett vizsgálatát és fejlesztését folytathatja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

Csörsz Rumen István irodalomtörténész a nyugat-magyarországi irodalom 1770 és 1820 közötti jobb megismerését szeretné elérni az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban folytatott kutatásai eredményeként.

Demeter Tamás filozófus a tudományos kutatás hátterében meghúzódó értékek történeti, filozófiai és szociológiai vizsgálatára alakít kutatócsoportot.

Erdélyi Gabriella történész azt fogja vizsgálni, hogy miként birkóztak meg egy-egy családtag elvesztésével a magyar családok a 16-19. században.

Feszty Dániel gépészmérnök a Széchenyi István Egyetemen (SZIE) egy járműakusztikai kutatócsoportot hozhat létre a program támogatásával.

Harcos Gergely matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben az úgynevezett automorf formákkal kapcsolatos kutatásokat folytat majd.

Kádár Zoltán Dániel az angol nyelv professzora, az MTA Nyelvtudományi Intézetben a nyelvi rítusok és a kultúraközi kommunikáció kapcsolatát vizsgálja.

Király Ildikó pszichológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a társadalomtudományoknak arra az egyik örök kérdésére keresi a választ, hogy miből fakad az ember alapvető igénye a társaság iránt.

Lengyel Balázs közgazdász az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban a hálózattudomány eszköztárát felhasználva próbálja megérteni a kommunikációs és szakmai kapcsolatok területi szerkezete, valamint a városok fejlődése közötti viszonyrendszert.

Lipinszki Zoltán biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban alakíthat kutatócsoportot. Eredményeik közelebb vihetnek bennünket például a sejtosztódási hibákból eredő betegségek kialakulásának megértéséhez.

Maléth József kutatóorvos célja a sejtműködés szabályozásának pontosabb megértése. A Szegedi Tudományegyetemen folytatja majd tudományos munkáját.

Mándity István gyógyszerész célja olyan mesterséges transzporterek létrehozása, amelyekkel ioncsatorna-defektusok, onkológiai és központi idegrendszeri kórképek válhatnak kezelhetővé.

Nemes-Incze Péter fizikus az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban alapít kutatócsoportot. Céljuk anyagok tulajdonságainak tervezése közel atomi skálán.

Pál Csaba az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biológusa a pályázat keretében arra vállalkozik, hogy olyan módszereket dolgozzon ki, amelyek gyorsan és precízen diagnosztizálják a rezisztencia kialakulását új antibiotikum-jelöltekkel szemben.

Pálvölgyi Dömötör matematikus a modern technológia által felvetett számos izgalmas, új matematikai problémák közül vizsgál egyet.

Sonkoly Balázs mérnök-informatikus egy új hálózati architektúrát akar létrehozni a hálózat szoftverizálásával.

Szilágyi István vegyész kolloidkémiai kutatásait folytatja a Szegedi Tudományegyetemen. A megnövekedett káros környezeti ártalmak következtében napjaink egyik legfontosabb feladata az oxigéntartalmú szabad gyökök elleni védekezés.

Timinszky Gyula biológus a genomstabilitással és a DNS hibáinak javító mechanizmusaival kapcsolatos kutatásait folytatja az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

Török Péter a restaurációs ökológiával fog foglalkozni, vagyis hogy miként állíthatóak helyre a természetes élőhelyek az emberi tevékenység által érintett területeken.