Víztisztító baktériumot fedeztek fel egy hulladéklerakóban

Fotó: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóival együttműködve elsőként írtak le egy új baktériumnemzetséget Romániában – közölte hétfőn honlapján a Sapientia.

A Székelyudvarhely közelében levő cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származó új baktérium a Caenimicrobium hargitense nevet kapta. A nemzetségre vonatkozó első névben a latin caeni szó a csurgalékvizes reaktor eleveniszapjára utal, ahonnan a baktériumot kitenyésztették, a görög microbium szó a magyar mikroorganizmus szó megfelelője. A hargitense fajnév a baktérium tágabb származási helyére, a Hargita-hegységre utal. Az izolált baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában.

Az eddig ismeretlen baktériumnemzetséget, illetve fajt a Sapientia csíkszeredai Biomérnöki tanszékén zajló mikrobiológiai kutatások során a környezetmérnök szakos hallgatók Máthé István oktató vezetésével tenyésztettek ki és azonosították DNS-vizsgálatok alapján. Az új nemzetség leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás, az ELTE mikrobiológusa irányította. Az eredményeket rangos tudományos folyóiratban közölték.

Jelenleg világszerte mintegy 14000 baktériumfajt tartanak számon, azonban a szakemberek úgy vélik, hogy a Földünkön élő baktériumok döntő többsége (99%) jelenleg ismeretlen (azaz több mint egymillió faj), és csupán „genetikai ujjlenyomataik” alapján sejtjük ezeknek a mikrobáknak a létezését. Egy baktériumfajt akkor lehet leírni, behatóbban tanulmányozni, ha sikerül laboratóriumi tenyészetben szaporítani, és a gyakorló mikrobiológusok legnagyobb problémája, hogy a baktériumok nagy részét nem sikerül laboratóriumban, ún. táptalajokon tenyészteni, nehéz lemásolni a természetes élőhelyükön uralkodó körülményeket. Genetikai vizsgálatok alapján a baktériumok csoportján belül 61 törzset (ún. phylum-ot) tartanak nyilván, de ezekből csak 29 törzsnél van legalább egy kitenyésztett képviselő.

A most ismertetett baktériumon kívül Romániából eddig öt új baktériumfajt írtak le, közülük kettő szintén a Sapientia és az ELTE kutatói munkájának az eredménye.