Ezért ne gyújts rá!
Az MTA székházában 2017. április végén tizenévesek hallgattak előadást arról, hogyan reagál szervezetünk védőrendszere a dohányzásra.
Balra az egészsges tüdő, jobbra egy dohányosé
Illusztráció: Profimedia
Rossz hírek: 15 szál cigi elszívása már mutációt okoz a DNS-ben, a tüdőt tisztító csillószőrök 30-40 percre megbénulnak, hosszabb távon pedig teljesen elpusztulnak. Jó hírek: az utolsó szál utáni második napon a csillószőrök újra beindulnak, és megindul a tüdő tisztulása, 3–9 hónap múlva csökken a köhögés. Az mta.hu oldalon elhangzottakat videón megnézhetik.
Dohányzó robotról és a füst hatására megbénuló csillószőrökről is szó volt azon a rendezvényen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság szervezett fiataloknak. Az MTA Székházában tartott előadások tizenéves hallgatói megtudhatták, hogyan reagál szervezetünk védőrendszere a dohányzásra.
„Magyarországon az összes haláleset egyhatodát közvetlenül a dohányzás okozza, férfiak esetében 16 évvel, nők esetében 19 évvel rövidítve meg az átlagéletkort” – mondta Falus András. Az akadémikus ismertette az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) dohányzásra vonatkozó adatait is.
A WHO adatai szerint a dohányzás miatti munkaképtelenség jóval nagyobb anyagi kárt okoz a világgazdaságnak, mint az ebből származó bevétel. A dohányzás nemcsak kezdeményezője lehet egyes betegségek kialakulásának, hanem jelentősen súlyosbítja bizonyos kórok lefolyását és kezelhetőségét is.
Falus András elmondta, hogy 15 szál cigaretta elszívása már bizonyosan mutációt okoz a DNS-ben. Ez a mutáció nem feltétlenül kóros, viszont a hatás összeadódik. Kiemelte, hogy egy dohányzó várandós kismama nemcsak magát és születendő gyermekét mérgezi, hanem a magzatában lévő ivarsejt-előalakokat is, amivel saját, leendő unokájának asztmára való hajlamát növeli.
Odler Balázs, a Semmelweis Egyetem tanára ismertette a Harvard Egyetem egyik kutatócsoportja által kifejlesztett dohányzó robottal (Lung on a chip) végzett kísérletet. A szerkezet lehetővé teszi, hogy élő szervezet bevonása nélkül hosszú távon tudják vizsgálni a dohányfüst hatásait a tüdőben található összes sejtre vonatkozóan, életszerűen modellezve a folyamatot.
Bemutatta a nikotin szerteágazó hatásait, amelyek közül kiemelte a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenését. Ennek következtében megváltozik a vér sűrűsége, ezért felhívta a figyelmet arra, hogy fogamzásgátló tablettával való együttes alkalmazás esetén jelentősen megnő az embólia és a trombózis kockázata akár tizenévesek esetében is. Odler Balázs elmondta, hogy a légúti gyulladásban kiemelkedő szerepe van annak, hogy a tüdő tisztításáért felelős csillószőrök a dohányzás hatására 30-40 percre megbénulnak, hosszabb távon pedig teljesen elpusztulnak.
Odler Balázs jó híreket is mondott, miszerint az utolsó szál utáni második napon a csillószőrök újra mozgásba lendülnek, és megindul a tüdő tisztulása, a következő napon pedig könnyebbé válik a légzés. Körülbelül két hét után jelentkeznek a hosszú távú, jelentős hatások: 2–12 hét múlva javul a keringés, 3–9 hónap múlva csökken a köhögés, a légzésfunkció javul. Legkésőbb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata áll vissza a normális szintre, amihez 15 évnek kell eltelnie. Ekkor mondható el, hogy a volt dohányos szervezete úgy működik, mintha sohasem dohányzott volna.
A teljes cikk az mta.hu-n olvasható.